Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

A családon, rokonságon belüli válások a válóperes iratok, betérési és házassági anyakönyvek révén aránylag könnyen feltárhatók, kiváltképp, ha jelentős, birtokos nemes vagy vagyonos polgárcsaládokról van szó. A más típusú kapcsolatok viszont, minél „mélyebbre” szállunk alá a társadalmi hierarchiában, megfelelő források, információk hiányában sokkal nehezebben foghatók meg. Ez a helyzet a lakóhelyi környezettel, illetőleg a közvetlen szomszédsági viszonyokkal is, amelyek bizonyos szociokulturális környezetben (a fővárosba vándorló, szegényebb társadalmi rétegekből származó házasok esetében) sokkal fontosabb szerepet játszhattak, mint a családi-rokonsági kör. A törvényszéki hivatalnokok a korai válóperekben, illetve a megőrződött ítéletek bevezető részében a pereskedők lakcímét eleve nem tartották szükségesnek regisztrálni, ekként azokról többnyire csak más forrásokból szerezhetünk tudomást. Tanúkihallgatásra ritkán került sor, s Budapesten az erről felvett jegyzőkönyvek a legtöbb peres irattal együtt kiselejtezésre kerültek, így a tényleges lakóhelyi kapcsolatokról alig tudhatunk meg valamit. A rendelkezésre álló puszta lakcímek legfeljebb valószínűsíthetik az efféle nexusokat, hiszen semmit sem árulnak el arról a szociális térről, amelyben a válóperes felek közti érintkezések zajlottak. A nagyvárosi pereskedők többsége ráadásul gyakran költözködött, így egy adott lakcím érvényessége sokszor rövid lejáratú. Az is meggondolandó lenne, hogy a lakóhelyi közösségekben egy-egy válás emléke, s így tényleges hatása is tartósabb lehetett, mint az érintettek fizikai jelenléte.625

Hogy mégis mire célozgatunk, azt a legjobban talán egy kivételes forrásadottságú eset szemléltetheti. Budapest VI. kerületében, a Lovag utca 15. I. emelet 6. számú lakásban élő Mészáros Gizella ellen férje, Nyitrai József iparos 1895. április 9-én indított házassági bontópert. Egy másik perben, amelyet Marczin János fővárosi államrendőr kezdeményezett nejével, Panczi Ludovika Szidónia cseléddel szemben, alig néhány nappal korábban, április 1-én tették át a periratokat az esztergomi szentszékről a Budapesti Királyi Törvényszékre (a feleség ugyanis katolikus maradt). Panczi Ludovika lakcímét az 1898. március 1-én kelt bontó ítélet szintén a Lovag utca 15., közelebbről az 1/7. számú lakásban adta

férfi 1891. június 27-i újraházasodása: BUE ház. akv. A Bún c. Kirchgässer válóper nyomai: EUEGyLt FT 90/1890. Kirchgässer később ugyancsak Erdélyben vált el: EREKGyLt A.21 .D. HF 6/1893.

625 Az Erzsébetvárosban Klauzál téri válópereket vizsgál: SZÍVÓS Erika: Az István (Klauzál) tér lakói a 19-20. század fordulóján, avagy a zooming in módszere a társadalomtörténetben. In: Bódy Zsombor-Horváth Sándor-Valuch Tibor (szerk.): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest, 2010. 489-492.

386