Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

felek főbb jellemzői is (vő. Függelék IL). A rendelet nyomán keletkezett másik forrástípus, a házassági perekről felvett ügyforgalmi kimutatás jóvoltából pedig láthatóvá válnak azok a válóperek is, amelyek nem bírói ítélettel, hanem megszüntető végzéssel fejeződtek be, és amelyeknek az iratanyagban egyébként nem maradt nyomuk.38

Ami ekkoriban nehezen kivehető, az az átmenet kulcsfontosságú időszaka, a századvég válási népmozgalma: 1895—1896-ban ugyanis kizárólag, mivel a statisztikai adatszolgáltatást szabályozó említett rendelet csak azt írta elő, ügyforgalmi kimutatás készült (1895-ből csak az év utolsó hónapjaira vonatkozóan), egyebekben csupán a válások száma ismert; 1899-ből pedig a statisztikai hivatal érthetetlen módon nem publikált országos válási statisztikát. Az 1897-1898-as, majd a század utolsó évétől következő válások azok, amelyek kapcsán nemcsak a bontások számát láthatjuk, hanem az első részletes, az elvált felek különböző megoszlásait tartalmazó statisztikai feldolgozás is publikálásra került. Hasonlóan részletes összeállítások Budapest vonatkozásában ekkoriban még nem, csak a századelőn jelenhettek meg, miután a fővárosi statisztikai hivatal az országos partnerintézménytől megkapta a budapesti adatokat.39

Az említett adminisztrációs bizonytalanság ellenére egyértelmű, hogy a házassági törvény eleinte radikálisan visszavetette a válások számát: az 1896-ban kimondott 36 bontás valójában - saját számításainkhoz viszonyítva - két évtizede nem látott mélységbe vetette vissza a fővárosi válási népmozgalmat. Ugyanakkor az is világos, hogy átmeneti jelenségről volt szó, hiszen az 1896-os „gödörből” kikerülve 1898-től kezdve már évente dőltek meg a korábbi válási csúcsok, egészen 1904-ig, amikor a félezret is meghaladta a bontások száma. Ezután, kisebb hullámvölgyeket követően, 1907-ben 700, 1912-ben pedig 800 fölött tetőzött a budapesti válások száma. Az utolsó békeévben 754 bontás történt, s még 1914- ben sem mérséklődött a válási kedv, annak ellenére, hogy az I. világháború kitörése ez év nyarán - a férfi népesség, köztük a házas férfiak mozgósítása miatt — késleltette, félbeszakította és kitolta a házas konfliktusok legális útra terelését.

38 Az Igazságügyi Minisztérium 1897. január 6-i 458. számú rendelete, amely mellékletben a statisztikai lap és az ügyforgalmi kimutatás formanyomtatványát is közli: MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1897. Budapest, 1897. 33-41. p. Az ügyforgalmi adatok prezentációját Id. a 9. diagramon.

39 Részletes feldolgozások a vizsgált korszakban csak a Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve sorozatban, az 1903-1906 közötti évekre, illetve az 1908., valamint az 1912. évre vonatkozóan jelentek meg (vö. Függelék II.).

37