Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
Ma már, egy-másfél évszázad múltán, lehetetlen megállapítani, hogy melyik férjet vagy feleséget mi vitte rá arra, hogy válópert indítson, s ennek kapcsán kik segítették, milyen példákból meríthetett. Erről a válóperes iratok, még ha fennmaradtak is, rendszerint hallgatnak. Ritka az olyan eset, amikor a bíróság színe előtt a házassági konfliktus szélesebb társadalmi közege, s a válókereseten túlmutató mozzanatok kerülnek szóba. Ha például csak az adott válópert vizsgálnánk, semmi érdekes nem lenne abban, hogy az unitárius bíróságon alperesként védekező Vörös Richárdné Popovics Mária férje volt főnökét, dr. Ludvik Endre Szent János-kórházi főorvost szerette volna megidéztetni orvosszakértőként a peres eljárás során felmerült körülmény, a házasság meddősége okainak kivizsgálására. A Kolozsváron tárgyalt fővárosi válóperek tömeges feldolgozása nyomán azonban kiderülhet, hogy a doktor két évvel korábban hasonlóképpen járt, mint Popovics Mária: ellene ugyanúgy unitárius felekezetre tért hitvese, Steden Ilona adott be válókeresetet, mint Popovics ellen Vörös Richárd. Ludvikné a válás kimondása után - csakúgy, mint Vörös Richárd szerette volna Braitzner Emmával - a természettudós Xantus Jánossal házasodott össze, akivel már évek óta együtt élt, s aki a miskolci Doleschall Gabriellától vált el, szintén Kolozsváron. A katolikus hitétől Vörösnéhez hasonlóan nem tágító kórházigazgató Popovics Mária közvetlen közelében élt: az I. kerület vízivárosi részében, a Fő utca 31. számú házban lakott, míg a nő háza a Fő u. 14. alatt állott.616 Vörös Richárd előtt tehát ott állhatott kollégája feleségének példája, ami minden bizonnyal inspirálta, amikor a kolozsvári válóper megindítása mellett döntött; Popovics Mária pedig nyilvánvalóan, a válást megakadályozandó, az unitárius hitvese által hasonlóképpen elhagyott főorvos segítségére számított. Ehhez hasonló „kapcsolati hálók” más esetekben csupán felsejlenek. Vajon az 1860-as években a tabáni Gócs Engelbertné Majláth Zsuzsanna ismerhette-e az újlaki Pesti Istvánné Ringenbach Adelgunda válóperét? A férjétől két évtizede különélő, kitért katolikus színésznő számára 1868-ban egyszeriben sürgőssé vált az áldatlan házas viszony rendezése, amit az év végén Panfilli Nándor dunagőzhajózási felügyelővel kötött új frigye pecsételt meg. Ez a mozzanat, pontosabban a férj foglalkozása veti fel a kérdést, hogy volt-e valamilyen kapcsolat a két ügy között. Pesti István az 1859-es gyermekelhelyezési perben 616 Steden c. Ludvik válóper: EUEGyLt FT 26/1886. AXantus c. Doleschall válóper: uo. 27/1886. Steden Ilona házassága Xantus Jánossal 1886. április 14-én: BUE ház. akv. 4/1886. Talán az sem véletlen, hogy Vörös Richárd a válóper megindítása után elhagyta korábbi munkahelyét, a Szent János Kórházat, s 1888. május 1-től magánpályára lépett, furdőorvos lett. Vö. MNL OL P 2257-658. 378
