Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

uralkodó nemcsak tudott a válásról, de anyagilag is hozzájárult annak kieszköz­léséhez.612 Habár a kedélyek a házassági törvény életbe lépésével valamennyire megnyu­godtak, hiszen az „erdélyi házasság” végképp letűnt a színről, s a viszálykodó magyarországi férfiaknak és nőknek immár sem módja, sem oka nem volt az il­letékes házassági bíróság kijátszására, de külföldről, főként Ausztriából, később Olasz-, ritkábban Németországból is, változatlanul érkeztek „magyar házasságra” vállalkozók. Az újraéledő mozgalom célállomása Budapest lett, mivel az utoljára külföldön együttlakó magyar állampolgárok vagy állampolgárságot szerzők há­zassági pereit rendszerint a főváros törvényszékéhez utalták. A világháború kitö­réséig ekként megint csak több száz külföldi házaspár vált el Magyarországon.613 Ily módon vetett véget házasságának a híres bécsi színészházaspár, Alexander Girardi és Helene Odilon; az egykori osztrák miniszterelnök, a klerikális-kon­­zervatív párt vezéralakja, Eduard Taaffe gróf leánya, Helene Taaffe grófnő, aki aztán egy zsidó származású magyar orvoshoz, Demkó Gyulához ment férjhez; házasodott újra a Monarchia hadseregének vezérkari főnöke, Franz Conrad von Hötzendorf az elvált Gina Agujarival; valamint az ismert, zsidó származású - Hit­ler egyik szellemi előfutáraként számontartott - antiszemita író, Arthur Trebitsch is Magyarországon szabadult meg nejétől, Maria Hagemanntól.614 612 Ferenc József szeretője voltam. Anna NAHOWSKI naplója. Budapest, 1997. 72., 84., 88., 90. p. A válást a református főtörvényszék 1884. április 4-i rendkívüli ülésén mondta ki. Er­délyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtölevéltára (A továbbiakban: EREKGyLt) A.21.D. Házassági Főtörvényszék jegyzőkönyvei (a továbbiakban: HF) számnélküli/1884. A nő történetét a gyermekei keresztelési anyakönyvi bejegyzéseiben található megjegyzések is alátámasztják: Wien Pfarre St. Josef zu Margareten. Taufbuch 144/1883. (28. fol.); Wien Innere Stadt Reformierte Stadtkirche H. B., Taufbuch 112/1885. (180. föl.). -Az előzőekben említett személyekkel kapcsolatban: NAGY, 2018: 122-123. p. 613 Az országos válási statisztikákban 1900-1914 között összesen 1169 olyan elvált pár szerepel, akiknek utolsó állandó lakhelye Magyarországon kívül feküdt. Ebből 12 Bosznia-Hercegovi­nában, 882 Ausztriában és 275 pár más külföldi országban élt együtt. Természetesen voltak közöttük külföldön élő magyar honosok is, de a fővárosi válóperes iratanyagból merített ta­pasztalataink szerint ők kisebbséget alkottak. Csak a Budapesti Királyi Törvényszék hiányosan megőrződött iratanyagában 286 osztrák és 29 egyéb külföldi válópernek maradt nyoma. Számí­tásaink szerint 1896-1914 között a fővárosi válások mintegy 5%-át a külföldiek adták. A váló­perek kötelező fellebbvitelének 1907-es eltörlése után egyes években (1911, 1912) kiemelkedő, 8-9%-os arány mérhető! 614 Girardi c. Petermann válóper: BFL VII.2.C. 1898. V. 124. A válásról: GRANDNER, Margarete- HARMAT, Ulrike: Begrenzt verliebt. Gesetzliche Ehehindemisse und die Grenze zwischen Österreich und Ungarn, ln: Bauer, Ingrid-Hämmerle, Christa-Hauch, Gabriella (Hg.): Liebe und Widerstand. Ambivalenzen historischer Geschlechterbeziehungen. Wien-Köln-Weimar, 376

Next

/
Oldalképek
Tartalom