Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
Érdekes, hogy a házassági bíróság abban az esetben is helyt adhatott hitbérkövetelésnek, ha ilyet korábban nem helyeztek kilátásba a feleség számára, vagyis alkalmanként - a jogintézmény eredeti felfogását, a törvényes hitbért érvényesítve - egyfajta kárpótlásként ítélték meg azt. A Nemzeti Színház elhunyt tagja, Réthy Mihály megözvegyült, korábban ágytól-asztaltól elválasztva élő neje, Béták Krisztina 1876-ban az örökösökkel szemben hitbérét követelte, amit a Budapesti Királyi Törvényszék még azzal utasított el, hogy elvált nő nem nyerhet hitbért. Az ítélőtábla azonban az elsőfokú verdiktet megváltoztatva 200 forint hitbért ítélt meg az özvegy számára, „mivel az ítéletben ki nem mondatott az, hogy az elválásnak a felperes [Béták Krisztina] lenne okozója”. A hitbér összegének meghatározásánál a bíróság az elhunyt férj társadalmi állására hivatkozott: „felperesnek férje, mint a Nemzeti Színház elsőrangú színészei egyike s budapesti háztulajdonos a nemesek és polgárokkal egyenlő honoratiorok közé tartozott”.531 Két évtizeddel később Gaál Lajos „arcképfestő” neje, Schlag Rozália hitbérét, akinek apja várpalotai csizmadia volt, hasonló módon szabták ki: „a hitbér összege 42 f[o]r[in]tra volt leszállítandó, mert felperes alperes tagadásával szemben nem igazolta, hogy alperes nemes vagy kir[ályi] városi polgár lenne, enélkül pedig a törvényes hitbér összege 42 f[o]r[in]tot képez.” A törvényszék ítélete szerint az egy évig tartó házasélet során a nővel férje durván bánt, többször tettleg bántalmazta, róla betegségében nem gondoskodott, s végül a közös lakásból kilökte.532 Amint látható, a hitbérnek ez a felfogása, a szerződéses hitbértől eltérően, - különös relikviaként a polgári korszakban - a rendi különbségeket konzerválta. Nőtartás Ami a nőtartást illeti, a szakítás után, illetve a válóper előtt álló feleségek számára a legtöbb esetben, a mindennapi szükségletek biztosítása végett, égetően szükségessé válhatott rendszeres pénzsegély, tartásdíj biztosítása. Ha a különvált férjezett nő vagyonos volt, de nem rendelkezett különvagyonnal, szintén rá lehetett utalva az anyagi támogatásra, hiszen hozományához, az esetleges közszerzeményhez, illetve hitbéréhez csak a válás kimondása után juthatott hozzá, ami gyakran évekig tartó létbizonytalanságot idézett elő. A bizonytalan állapot sokak 531 BFL VII.2.C. 1876. I. 119. Aválóper: BFLIV.1343.f. 1866. V. 5. 532 BFL VII.2.C. 1893. V. 167. A nő apjának foglalkozása a keresztelési anyakönyvből: MNL OL Várpalota róm. kát. kér. akv. 6/1866. Megjegyzendő, hogy a válóperben az ítélőtábla megjegyezte, hogy hitbér nem illeti meg az elvált nőket. 330
