Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

magát skrupulus nélkül kétgyermekes „nős” embernek vallotta. Mindez mégsem jelentette azt, hogy Pikoláék végképp lemondtak volna utódaik törvényesítéséről. Miután Poszpisil Emilia elvált hitvese, Tyukos József — aki jogilag még mindig férjének számított - 1899 nyarán elhunyt, s a polgári házasság bevezetése módot adott viszonyuk legalizálására, Pikola Péter 1901 vége felé rászánta magát a válóper megindítására. A férfi a féloldalas házassági kötelékből egy évvel később szabadult ki, s élettársával 1903 nyarán, több mint két évtizedes vadházasságot, kő vetően esküdött meg. Ez csak polgári házasságot jelentett, hiszen a Mihálykövy Lajos szabómesterhez férjhez ment Triplák Mária még életben volt, de legalább már törvényes házasságban élőnek mondhatták magukat. A házasságtörő viszonyból született gyermekek státusát az esküvő persze nem változtatta meg automatikusan: ehhez a férjnek örökbe kellett volna fogadnia őket, ami Pikoláéknál - nem tudjuk, mi okból - további egy évtizedet váratott magára, és csak a közös fiúgyermeket, Pétert érintette (talán azért, mert ő vihette tovább apja nevét, nővérei nem). A századelőn ezért Jozefa és Margit „Tyukos” családi néven mentek férjhez, s az utóbbi ekként is halt meg.490

Az illetékes királyi törvényszék által kimondott polgári válás az 1880-as évektől a zsidó párok esetében ugyancsak elengedhetetlen volt ahhoz, hogy - akár kiadták a rituális válólevelet, akár nem -, újraházasodásuk civiljogi szempontból aggálytalan legyen, s az új párkapcsolatból születendő gyermekeik legitimitásához ne férhessen kétség (avagy azokat utólag törvényesíteni lehessen). Az állami törvények és jogszabályok negligálásának kockázatai ekkoriban tehát a zsidó házasok körében is ugyanúgy megnőttek, mint a keresztény felekezetűek esetében. Ezt a következő eset is szemléltetheti. Egy budapest-erzsébetvárosi zsidó asszony, Friedmann Lina 1885 tavaszán válókeresetet adott be református hitre tért férje, Klein Vilmos ellen, s miközben a processzus a kelleténél hosszabbra nyúlt, egy Pollák Zsigmond nevű házalóval kezdett viszonyt. Tőle 1888 januárjában, mindössze két és fél hónappal a törvényszéki verdikt jogerőre emelkedése előtt, egy fia született. Klein Vilmos ekkorra már biztosan kiadta a válólevelet, mivel az anya a Manó nevű gyerek törvényesként való anyakönyvezését kérte a pesti rabbinátustól, ami rituális válás nélkül elképzelhetetlen lett volna. A rabbinátus

490 Pikola fogházi felvétele: BFL VII.106. 227/1890. A nőnek 1891. június 15-én Péter nevű törvénytelen fia született, akit az apa 1914-ben örökbefogadott: MNL OL Kispest róm. kát. kér. akv. 96/1891. Tyukos Józsefhalála 1899. július 24-én: BFL XXXIII. 1 .a. Budapest VII. kerület hal. akv. 1360/1899. Pikola válása: BFL VII.2.C. 1901. V. 511. Volt felesége. Triplák Mária felbukkan egy 1910-es örökösödési perben: BFL Vll.l.d. 1910.1. 2104. Jozefa házassága: BFL XXXIII.l.a. Újpest ház. akv. 177/1902. Margit házassága: uo. 411/1904. Margit halála: uo. 623/1961.

306