Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Az ezután következő házi botrány nyomán Vörös Richárd végleg elhagy­ta neje házát. Bizonyára megoldhatta volna úgy is a konfliktust, hogy szakít Braitzner Emmával, s kiengeszteli feleségét, de akkor család nélkül marad: Po­­povics Mária ugyanis meddő volt. Miután nem folytathatta tovább megszokott kettős életét, gyorsan döntött. Az elhagyás után másfél héttel evangélikusról uni­tárius vallásra tért át, majd Kolozsváron indított válópert katolikus neje ellen. Erdélyben gyorsan el lehetett válni, de a processzus ezúttal hosszú ideig tartott: az unitárius főpapi törvényszék először elutasította a keresetet, s a felperes csak má­sodjára, 1890 nyarán, komoly anyagi áldozatok árán tudta keresztülvinni ügyét. Az újraházasodás és az örökbefogadás ügye - nem tudni, miért - további másfél évet vett igénybe. Habár a házasság hirdetése alóli diszpenzációt már 1890 októ­berében elnyerték, az esküvőt csak másfél évvel később tartották meg. Braitzner Emma a házasságot utolsó közös gyermekük, Edit születése után egy héttel, már halálos betegen kötötte, s alig két héttel rá, 36 évesen meg is halt. Az evangélikus keresztelési anyakönyvekbe nagyjából ezzel egyidejűleg jegyezték be a gyerekek örökbefogadásának tényét, s nevük „Vörösre” változtatását.478 A válás, majd az újraházasodás révén mindenesetre sikerült legalizálni a vadházasságot, illetve az abból született gyermekeket. Törvénytelen gyermekek Vörös Richárd a Popovics Máriával fennálló házasság időtartama alatt jog szerint nem nemzhetett más nővel legitim, saját nevét viselő utódokat. A nem-házas fér­fiak minden további nélkül vállalhatták nem-házas nőktől született törvénytelen gyermekeik apaságát, amely tényt akár az anyakönyvbe is bejegyezhették. Ha­sonló nyilatkozatot korábban, az 1880-as éveket megelőzően, olykor nős férfiak (vagy férjezett nők élettársai) is tettek, ez azonban már törvénytelennek számított. Vörös Richárd ennek megfelelően óvatosan járt el: csak az első gyermek, Ele­mér keresztelőjén jelent meg, akkor is csupán a távolmaradt kremsi keresztszülők helyettesítőjeként. A „rejtőzködést” - amellett, hogy az orvos 1888-ig különben 478 A diszpenzáció és az örökbefogadás ügye: EOL Pesti (Deák téri) Egyházközség anyakönyvi iratai 1890, Vörös. A házasságkötés 1892. március 19-én: MNL OL Deák téri magyar evang. ház. akv. 48/1892. Breitzner Emma 1892. április 1-én bekövetkezett halálának oka mellhártya­­gyulladás és gümőkor volt: uo. hal. akv. 122/1892. Vörös Richárd később Mezey Erzsébetet vette feleségül. Az esküvőt 1892. december 12-én tartották: MNL OL Csákvár ház. akv. 1/1892. Néhai dr. Vörös Richárd özvegye, Popovics Mária halála 1919. július 2-án: BFL XXXIII. 1.a. Budapest I. kerület hal. akv. 468/1919. 297

Next

/
Oldalképek
Tartalom