Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Weisz házasságának megkötését anyakönyvi kivonattal nem igazolta, ezt pedig Löwinger rabbi nyilvánvalóan nem tudta kiadni, mivel a házasságot nem anyakönyvezte. Ha Weisznek sikerült volna megtévesztenie az eskető rabbit, állami bíróság nem vonhatta volna felelősségre a „házasságszédelgőt”. De nem így történt, s maradt a vadházasság. Rosenbart Hermina 1890 tavaszán alkotott végrendeletében, amelyben a férfit tette meg általános örökösévé, még mindig úgy írta körül viszonyukat, mint „akivel én már évek hosszú során át közös háztartásban élek”.466

A napilapok időről időre beszámoltak a feleségfaló „kékszakáll” férfiak szenzációs eseteiről, megbotránkozást keltve a tisztes polgári olvasóközönség tagjaiban, ám egyikük, Dózsái Péter postaaltiszt történetén keresztül sokkal hétköznapibb motívumokra derülhet fény. Dózsái még 1855-ben, mindössze 18 éves korában, Szabadkán kötött házasságot Petrás Rozáliával, akivel azonban csak három évig élt együtt. A férfi neje „kicsapongó” életmódja miatt továbbállt, s jelentkezett a hadseregbe. Ekkor fiatal kora miatt nőtlenként vették nyilvántartásba, s az obsitban is így szerepelt, amit a leszerelt huszár őrmester nem is hagyott kihasználatlanul: 1872-ben, amikor Dudás Eszterrel házasságot kötött, a kecskeméti plébánosnak ezt az okiratot mutatta fel nőtlen családi állapota bizonyságaként. Később, miután második „felesége” elhalálozott, 1878 körül Budapesten vadházasságra lépett egy kecskeméti születésű — állítólag — szintén özvegy nővel, Kovács Józsefné Mag Judittal, akitől több gyereke is született, mígnem 1883 elején feleségül vette az asszonyt. Ismét megözvegyülve, 1885 őszén végül a Szatmárnémetiből származó hajadon, de már fiatalnak nem mondható (32 éves) Kínál Mária következett. Az elkövetett bigámia soha nem került volna napvilágra, ha Dózsái nem hagyja ott negyedik nejét, s nem áll össze egy másik nővel, illetve nem tér haza Szabadkára. Kinál Mária hűtlen férje keresése közben, 1887-ben bukkant rá annak első feleségére, s tett feljelentést. A kettős házasság sorozatos bűntettét a Budapesti Királyi Törvényszék egy évi börtönnel „honorálta”, amit a felsőbíróságok, kétségbe vonva a vádlott védekezését, miszerint őt anyja 1869-ben írott levele Petrás Rozália halálára nézve tévedésbe ejtette, másfél évre emeltek fel.467

466 Az esetet „Hol köttetnek a házasságok?” címmel hozza: Pesti Hirlap 1889. április 9-i (98.) szám 11. p. Freudenberg Józsefné személyazonossága fogolytörzskönyve alapján megállapítható: BFL VII. 104. a. Budapesti Királyi Büntető Járásbírósági Fogház fogolytörzskönyvei 263/1890. Jäger Simonne 1890. március 9-én kelt végrendelete: BFL VII. 185. Weiser Károly közjegyző iratai 577/1890.

467 Büntetőjog Tára 1888. május 24-i (8.) szám 121-122. p. Dósai Péter huszár őrmester és Dudás Eszter 1872. február 12-i házasságkötése: MNL OL Kecskemét róm. kát. ház. akv. 174/1872. Dózsái és Mag Judit vadházasságát a közös gyerekek bizonyítják. 1879. május 5-én született

284