Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

Mindazonáltal ne legyenek illúzióink: a konszenzusos válópereket előkészítő „békés megállapodások” hátterében többnyire ugyanolyan súlyos házas viszályok húzódtak meg, mint nyílt jogi konfliktus esetén. A megállapodás ugyan segített abban, hogy a felek elrejtsék a kudarcos házasélet kínos részleteit, amelyeket nem kívántak a bíróság, és még kevésbé a nyilvánosság elé tárni, de a konszenzus törékeny volt, gyakran erkölcsi vagy anyagi kényszeren nyugodott. Erre utalnak a Budapesten előforduló kettős perindítások is. A nagyobb válóperes ügyforgalmat bonyolító Budapesti Királyi Törvényszéken meg lehetett azt tenni, hogy miközben az egyik fél házastársi kötelességsértésre vagy erkölcstelen életmód folytatására hivatkozó válókeresetet ad be, a másik fél jogos ok nélküli elhagyás miatt kezd válópert. Ennek az volt az értelme, hogy - ha csupán az egyik fél érdekében állt a válás - fenntartsa a fenyegetést, illetve biztosítsa az „elhagyásos” válóper zavartalan lebonyolítását. „A gyakorlatban sokszor előfordul,” - írja Serly Antal bíró - „hogy az egyik házasfél az 1894: XXXI. te. 78., 79. vagy a 80. §-aiba ütköző bontó tények alapján kéri keresetileg a házasság felbontását, és ugyanakkor, vagy ezt megelőzőleg, a másik házasfél a törvény 77. §. a) pontja alapján visszahívási kérelemmel él. Ilyenkor, amennyiben a kérelem a törvény kívánalmainak megfelel, a törvényszék az életközösség visszaállítására kötelező határozatot kibocsájtja, tekintet nélkül az ellenfele által megindított bontóperre, mert hisz a legtöbbször - más előadóhoz is kerülvén - a bíróság nem is tudhatja, hogy a visszahívási kérelemmel élőnek ellenfele házasság felbontása iránt keresetet indított.”405 így tett gróf Kinsky Eugen, illetőleg meghatalmazott ügyvédje, dr. Rózsavölgyi Manó, aki a feleséget, Petráss (Pálmay) Ilka színművésznőt tartotta sakkban: „Felek előrebocsájtják, hogy közöttük a Budapesti Királyi Törvényszéken 37127/1908. számon válóper van folyamatban,” - hangzik a felek között létrejött válási szerződés - „amelyet a férj szorgalmazott felesége ellenében. Ezt a pert felek ismételt halasztás útján szüneteltetik, és a feleség azon a címen, hogy férje őt jogos ok nélkül elhagyta, az eljárást férje ellen a hetvenhetedik (77.) paragrafus a. pontjában foglalt ok alapján megindítja. A férj fenntartja magának a jogot, hogy az általa indított és most szüneteltetett válópert bármikor ismét foly-405 SERLY, 1907.; GÁL Dezső: Kritikai megjegyzések a házassági törvényhez és gyakorlathoz. Jogtudományi Közlöny 1910. július 22-i (29.) szám 245-247. p. Megjegyzendő, hogy 1907 után kettős perindításra kevésbé volt szükség, mivel az „elhagyásos” válóperek néhány hónap alatt lefolytathatóvá váltak. Válási szerződés, amely az „elhagyásos” válóper azonnali megindítását és „egyhuzamban” való lefolytatását írta elő a nő számára: BFL VI1.216.a. Jeszenszky István közjegyző okiratai 223/1911.

240