Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
tént. Nem kellett Erdélybe menni, nálunk is megtörtént, hogy egy válóper két hónap alatt teljes befejezést nyert.”332 Végezetül felvethető még az a kérdés is, hogy a felsőbíróságok által levezényelt „konzervatív fordulat” általánosabban nem a polgári család bizonytalan jogi kereteinek megszilárdítását célozta-e? Erre ugyan nincs konkrét bizonyítékunk, a válás szigorúbb szabályozása mégis egybevágna a más területeken az 1870- es évek végétől tapasztalható törekvésekkel (gyámügy, egyházi anyakönyvezés rendezése, zsidó rituális házasságok és válások, illetve zsidó-keresztény vegyes házasságok ügye). Ebben a megközelítésben a válóperekben követendő bírói gyakorlat felsőbírósági meghatározása, egységesítése nem egyszerűen a válások növekedésének, hanem a családok ellenőrizetlen széthullásának kívánt volna gátat vetni, amire a laza és sokszínű praxis korábban számtalan példát szolgáltatott. Ha innen nézzük a dolgot, a jogi kontroll az 1880-as években kétségtelenül megerősödött, ugyanakkor nem sikerült túllépni a válóperekben érvényesülő jogi formalizmuson. A válóperes eljárás elkövetkező vizsgálata mindenesetre pontosabb képet adhat azokról a problémákról, amelyeket a felsőbíróságok beavatkozása sem tudott megoldani. Válóperes procedúra a formatív korszakban A házassági pátens nem határozta meg a válóperek tárgyalásának módját, így azt sem lehetett tudni, hogy az szóban vagy írásban bonyolítandó-e le, s ha egyszerre mindkét módon, az eljárás mely fázisában lehet domináns az egyik vagy a másik forma. A rendelet expressis verbis nem zárta ki a szóbeliségnek teret adó, a per gyors eldöntését lehetővé tevő sommás eljárás alkalmazását, ez azonban a 19. század harmincas éveiben már biztosan szabályszerűtlennek számított. A Királyi Tábla 1832-ben az ügy sommás elintézésére hivatkozva rendelt el új eljárást Belényesi Rebeka és György Antal több mint egy évtizeddel korábban, a nagybányai törvényszéken lefolytatott válóperében. „Ezen házasság felbontást tárgyazó ügynek” - jelentette ki a bíróság - „rendetlen, és minden törvényes szokás ellen sommáson való folytatása jóvá nem hagyattatván, de külömben is az elválás alapjául vett kegyetlenkedés, és abból következtetett engesztelhetetlen gyűlölség a puszta állításon kívül minden próba nélkül szűkölködvén, ezen per rendszerént való formában leendő felvétel, és mind a felek, mind a házasságvédőnek annak 332 HLATKY, 1883. 161. p. Hasonló kommentár, a válóperes joggyakorlat „liberális korszakából”: MAGYAR THEMIS 1880. szeptember 23-i 39-i szám 312. p. 190
