Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

télén gyerek születését követően, 1886 karácsonyán ősei hitét elhagyva római katolikus vallásra tért át. Erre a dédelgetett házassági terv kapcsán egyébként is szükség lett volna, de vélhetően azért történt éppen ekkor, hogy a megfeneklett válóper helyett más módon érjen célt. A „más mód” kétségtelenül az interpelláció lett volna, de Friedmann Jozefa vélhetően nem volt hajlandó kikeresztelkedett férje számára a kívánt felmentést megadni, s maradt a patthelyzet. Hegyi Erzsébet már ismét várandós volt, amikor 1891 legelején a férfi és a zsidó valláshoz ragaszkodó feleség megint megegyezett: miután konstatálták, hogy Hegyi Károly teljesen kielégítette neje vagyoni igényeit, sőt 4000 forintnyi végkielégítés kifizetését is magára vállalta, amaz hajlandónak mutatkozott a terézvárosi plébános előtti nyilatkozattételre. A férj ennek ellentételezéseként ígéretet tett a megújítandó válóperben való együttműködésre, illetve a rituális aktus elvégzésére, vagyis a get kiadására. Friedmann Jozefa ezúttal teljesítette az egyezséget, s miután - amint a később hozott törvényszéki válóperes ítélet fogalmaz - „az illetékes róm. kath. egyházi hatóság az új házasságra lépést megengedte”, a volt férj 1891 januárjának végén megesküdhetett Hegyi Erzsébettel. A katolikus házassági matrikula a különös história szomorú végére is fényt vet: „halálos ágyon adattak össze” - szól a szűkszavú bejegyzés. Mint ebből kiderül, a nő gyermekágyi lázban hunyt el. A sors fintora, hogy majd fél évszázaddal később, a pár ily módon legalizált gyermekei közül legalább kettő - nyilván a zsidótörvények szorításában - kénytelen volt lemondani a szülők által keservesen kiharcolt törvényes státusról, s érvényteleníttette az utólagos házasságkötés általi törvényesítésre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést. Ami Friedmann Jozefát illeti, számára az anyagi biztonság lehetett az elsődleges: ezért, és nem a válólevél kiadása miatt kötött kompromisszumot. Habár a válópert megújító, 1891 tavaszán beadott kérvény nyomán két évvel később a civil bíróság kimondta a válást, még ha Hegyitől meg is kapta az ígért válólevelet, többé nem ment férjhez, s két évtized múltán elváltán fejezte be földi pályafutását.301

301 A felek első válási szerződése: BFL VII. 185. 2288/1885. A válóper: BFL VI1.2.C. 1886. V. 45. Nehéz Erzsébet keresztelési anyakönyve: MNL OL Rácalmás róm. kát. kér. akv. 27/1851. Hegyi Károly kikeresztelkedése: MNL OL Terézváros róm. kát. kér. akv. 1286/1886. A gyermekek ismert keresztelési anyakönyvei sorra: uo. 915/1873., 1164/1886., 667/1888., 188/1890. Ezek közül az elsőben és az utolsóban találunk a törvényesítést törlő utólagos bejegyzést. Az egyik érintett gyerek, Hegyi Agosta házassági anyakönyvéből 1939. december 1-én törölték az apa nevét: BFL XXXIII.l.a. Budapest IX. kerületi ház. akv. 388/1922. A második válási egyezség 1891. január 4-én: BFLVII.175. 13/1891. Az újraházasodás 1891. január 24-én: MNLOLTerézváros róm. kát. ház. akv. 31/1891. Hegyi Erzsébet halálesete: MNL OL Terézváros róm. kát.

171