Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

nagyváros sztereotípiája, addig a zsidóság körében a kezdeti kisebb különbség is eltűnik, sőt, a visszájára fordul: a fővárosban az első világháború előtt arányaiban kevesebb törvénytelen zsidó születést regisztráltak, mint „vidéken”!260 Ezen persze nem nagyon csodálkozhatunk, hiszen mindenekelőtt a „gettóból kifelé” igyekvő zsidó párok számára lehetett fontos, hogy polgárjogi szempontból érvényes alakban kössenek házasságot, utódaikat a matrikulákba bevezettessék, s ha úgy hozza a sors, házassági köteléküket nemcsak rituális úton, de a civil bíróságon is felbonthassák. Ellenkező esetben nem csupán az állami szankcionálás veszélyének tették volna ki magukat, vagy társadalmi presztízsük szenvedett volna csorbát, de - példának okáért - a vagyon átörökítése is kérdésessé, polgári bíróságok előtt megtámadhatóvá vált volna.

Meglehet, hogy Blüh Fanni, WiltsekHáni, és Hahn Berta is budapesti letelepedése következtében döntött úgy, hogy újabb házasságát polgárjogilag kifogástalan alakban köti meg. Analógiaként hozhatók a bécsi zsidó anyakönyvekben található házasságok, amelyeket előzőleg rituálisan már megkötöttek, a felek viszont szerették volna frigyüket a hitközség rabbijával validáltatni.261 Ennek elmaradása kiszámíthatatlan következményeket vonhatott maga után. A Galíciából származó, Budapesten megtelepedett zsidó házaspár fiaként, 1886-ban napvilágot látó Rosti (Rosier) Jakab például 1919-ben nem tudta felbontatni házassági kötelékét, mivel a bíróságok érvénytelennek ítélték szülei Drohobyczban, 1885 végén, zsidó rítus szerint kötött házasságát. A jogi érvelés szerint hiába honosíttatta magát 1903-ban a természetes apa, Rosier Abrahám Ensel, az állami törvények szempontjából törvénytelen születésűnek számító Jakab továbbra is anyja, Rosenwiesen Gittel osztrák állampolgárságát követte, magyar bíróság pedig nem járhatott el külföldi állampolgárok válóperében.262

260 LAKY, 1930: 238-240., 243-247. p.; SEUTEMANN, 1900: 24. p. Laky adatai szerint a budapesti és a vidéki zsidó nyers törvénytelen születési index a következőképpen alakult: 1896- 1900 között 3,6 és 2,4; 1901-1905 között 2,9 és 2,7; 1906-1910 között 2,1 és 3,1; 1911-1915 között 1,9 és 3.

261 Egy példa erre a sok közül a Baranya megyében, Dárdán született Salomon (Samuel) Spiller és a pöstyéni Hermine Strauss 1874. december 8-i házassága, akiket korábban, 1871. szeptember 26-án egy Adolf Klein nevű unter-sieveringi rabbi már „zsidó rítus szerint” megesketett. A bejegyzésből azt is megtudjuk, hogy a férfi korábbi házasságát a bécsi törvényszék 1869-ben felbontotta. Archiv der Israelitischen Kultusgemeinde Wien. Innere Stadt, Trauungsbuch C (1874 Nov. -1876 Mai) 825/1874.

262 BFL VII.2.c. 40.323/1919. A házassági anyakönyv tanúsága szerint az Oravecz Annával létrejött frigyet később sem bontották fel: BFL XXXIII. 1.a. Budapest V. kerület ház. akv. 188/1913.

150