Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

Bevezetés

nem csupán a modem kor társadalmi jelenségeként, hanem egyúttal a modem jog által teremtett és alakított szociális képződményként kell szemlélnünk. Ez különösen érvényes a válás által »szétrombolt« családra.”4

Aligha véletlen a házassági jog, a családpolitika, valamint azon keresztül az államhatalom szerepének hangsúlyozása egy német társadalomtörténész tollából. A megerősödő monarchiák jelenléte Közép-Kelet-Európában különös súllyal esett a latba a házassági jog fejlődése, a válások bevezetése vagy szekularizálása terén. Az intervencionalista, a társadalom, illetve a társadalmi reprodukció alapegységei, a házaspárok életébe felülről, jogi-adminisztratív eszközökkel beavatkozó abszolutista állam prototípusa az egykori Német-Római Birodalom protestáns tartományaiban alakult ki, és terjedt el a 17-18. század során. A középkori hierarchikus, korporativ társadalom hasznos polgárok horizontális közösségévé való átalakítását célzó kísérlet egyik legfontosabb eszköze a jog, pontosabban a felhalmozódó szabályzatok, parancsok, törvények és egyéb ediktumok összegyűjtése, egységesítése és rendszerbe foglalása, a kodifikáció volt.5 Ennek tudható be, hogy a házassági jog szabályozása Poroszország és a Habsburg Birodalom központi kormányszervei által már a 18. század második felében, tehát még jóval azelőtt megkezdődött, hogy e terület reformját illetően bármiféle kimutatható társadalmi nyomás jelentkezett volna. Miközben nyugaton rendszerint a politikai forradalmak - az amerikai, valamint Európában a francia forradalom (1792) - nyitottak utat a válás terjedésének, keletebbre II. József házassági pátense (1783), a porosz Allgemeine Landrecht (1794), majd az osztrák Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (1811) mutatott irányt.6

4 BLASIUS, Dirk: Scheidung und Scheidungsrecht im 19. Jahrhundert. Zur Sozialgeschichte der Familie. Historische Zeitschrift 1985/2. 336. p. Ugyanezen szerző monográfiája: BLASIUS, Dirk: Ehescheidung in Deutschland 1794-1945. Scheidung und Scheidungsrecht in historischer Perspektive. Göttingen, 1987.

5 RAEFF, Marc: The Well-Ordered Police State and the Development of Modernity in Seventeenth- and Eighteenth-Century Europe: An Attempt at a Comparative Approach. The American Historical Review 1975/5. 1239-1242. p.

6 Poroszországra, a házassági jog vonatkozásában: BLASIUS, 1987: 27-33. p. Ausztriára: KORKISCH, Friedrich: Die Entstehung der österreichischen Allgemeinen Bürgerlichen Gesetzbuches. Zeitschrift für ausländisches und internationales Privatrecht 1953/2-3. 263- 294. p. A francia forradalom és a válások: PHILLIPS, Roderick: Family Breakdown in Late Eighteenth-Century France. Divorces in Rouen 1792-1803. London, 1980. 1-16. p.; DESAN, Suzanne: The Family on Trial in Revolutionary France. Berkeley-Los Angeles-London, 2004. 93-143. p. Az amerikai forradalom hatásáról: BASCH, Norma: Framing American Divorce. From the Revolutionary Generation tot he Victorians. Berkeley-Los Angeles-London, 1999. 19-42. p.

14