Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

polgárjogi szempontból irreleváns egyházi házassági akadályok kiküszöbölésére - lényegében a keresztények és a zsidók közötti vegyes házasságok megköthetősége végett - létrehozták a polgári szükség-házasság (Not-Zivilehe) intézményét, a civilizálatlanság képzetét keltették. Az osztrák legfelsőbb bíróság, az Oberste Gerichtshof Magyarországot nyíltan az olyan barbár államokhoz hasonlította, amelyekben megengedett a többnejűség.208 A kedvezőtlen Lajtán túli országimázs kialakulásához persze nem kis mértékben járultak hozzá azok az erdélyi válások, amelyeket osztrák katolikus házasok Magyarországra átrándulva kérelmeztek, borsot törve az osztrák bíróságok orra alá. A zavaros házassági viszonyok felett érzett szégyen, a nemzeti büszkeségen esett csorba mindenesetre a magyar sajtóban, és különösen a jogi lapokban heves kritikára, s a polgári házasság behozatalának sürgetésére sarkallta a toliforgatókat.

A magyar kormányzat a nyilvánosságra kerülő sorozatos visszaélések, az egymást követő házasságjogi botrányok és a jogász szakma állandó nyomásgyakorlása ellenére sem sietett a házassági jog reformjával. A minisztériumot még sokáig a fennálló szisztéma megőrzése, és nem az eltörlése foglalkoztatta. A felekezeti rendszer korrekciójára tett első, egyben utolsó nagyobb szabású törvényhozási kísérlet „a keresztény és izraelita között, valamint az országon kívül kötött polgári házasságról” szóló, 1881 tavaszán beterjesztett törvényjavaslat volt, amely a zsidó-keresztény vegyes házasság polgári megköthetőségére, másrészt a megnövekedett mobilitás folytán Magyarországra is „beszivárgó” polgári házasságok kezelésére próbált egyfajta megoldást találni.209 Mivel a törvényjavaslat a korabeli

208 A világi bíróságok katolikus házassági ügyek feletti hatáskörének helyreállítását kimondó osztrák törvény: 47. Gesetz vom 25. Mai 1868. RGBl 26. Mai 1868. 93-97. p. A polgári szükség-házasságról: 51. Gesetz vom 9. April 1870. RGBl 16. April 1870, 83-84. p. Érdekes, hogy Ausztriában, az 1870-es években felmerült a vegyes házassági válópereket illető magyar szabályozás adaptálása, ami azonban a liberálisok választási vereség után lekerült a napirendről: vö. HARMAT, 1999: 24-31. p. A legfelsőbb bíróság 13995. számú döntvénye 1891. november 24-ről: Sammlung von Civilrechtlichen Entscheidungen des k. k. Obersten Gerichtshofes. Band XXIX. Wien 1895. 637. p. (Nr. 13995).

209 KÉPVISELŐHÁZI IROMÁNYOK 1878. XXIIl. kötet 193-206. p. (1010. szám). A törvényjavaslat indoklása, amely hangsúlyozza a polgári házasság kivételes jellegét: uo. 207- 227. p. A módosított törvényjavaslat: KÉPVISELŐHÁZI IROMÁNYOK 1881. I. kötet 151— 164. p. (13. szám). A mintát a Lajtán túl 1870-ben felállított polgári szükség-házasság (Not- Zivilehe) intézménye jelentette, azzal a különbséggel, hogy Ausztriában polgári házasságot csak felekezeten kívüliek köthettek. Erre a magyar képviselőházi vita során kifejezetten utalt a beterjesztő Pauler Tivadar igazságügyminiszter: KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ 1881. XIII. kötet 172-173. p., (267. országos ülés 1883. november 21-én).

127