Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
A felekezeti rendszer liberális átalakítása A felekezetközi konfliktusok a 19. század első felében változó politikai erőtérben keletkeztek és zajlottak. A jozefinista központi kormányzat, amely Magyarországon a 18. század végén és a 19. század elején a katolikus egyházzal szemben több alkalommal próbált meg érvényt szerezni a házassági pátens előírásainak, idővel a status quo fenntartásában vált érdekeltté. Habár ebben szerepet játszott annak felismerése is, hogy akaratát az állam és az egyház konfliktusának elmérgesedése nélkül nem tudja keresztülvinni, a kurzusváltás alapvetően külső tényezőknek, a francia forradalom és a napóleoni hódítás sokkjának tudható be.191 A protestáns érdekek így a következő évtizedekben a felekezeti sérelmeknek teret adó rendi országgyűléseken, s a szentszékekkel összetűzésekbe keveredő vármegyékben találtak védelmezőkre. E téren a legfontosabb fejlemény volt, hogy a protestáns érdekvédelem az 1830-as évektől kezdve, a magyar nemesi-liberális reformmozgalom kibontakozásával elszakadt a hagyományos sérelmi politizálástól. A liberális reformerek, miközben támogatták a protestáns panaszok orvoslását, valamennyi bevett vallásfelekezet egyenlőségének és viszonosságának elvét hangoztatták, ami elkerülhetetlenné tette a domináns katolikus egyházzal és a központi kormányzattal való konfliktust. Jóllehet a leghevesebb politikai csatározások nem a keveseket érintő válóperek, hanem általában a vegyes házasságok, különösen pedig a vegyes házasságokból született gyerekek vallása körül folytak, a megváltozott légkör a válóperek kezelésére, tárgyalására is kihatott. A döntő változás, amely a 19. század első felében a válás magyarországi áttöréseként értékelhető, a vármegyei törvényszékek tárgyalótermeiben játszódott le. II. József pátense a katolikusok számára megtiltotta a házassági kötelék felbontását, ám Magyarországon a felbonthatatlanságot az áttérések vonatkozásában pontosító udvari rendeletek visszavonásra kerültek, a később Ausztriában kiadottak pedig nem léptek érvénybe. Az 1790-1791. évi XXVI. törvény annak idején nem tért ki arra, hogy mi történjen akkor, ha egy válni óhajtó katolikus házaspár mindkét tagja, illetőleg, ha felekezeti vegyes házasságban élő katolikus fél hagyja el egyházát. Erről nyilvánvalóan azért nem esett szó, mert a törvényho191 A francia fenyegetés a házassági jog territóriumán egészen konkréttá vált, amikor a megszállt itáliai osztrák birtokokon, az 1809-ben elcsatolt Illyria tartományban, valamint a Varsói Nagyhercegséghez csatolt nyugat-galíciai területeken a Code Napoleonnal bevezetésre került a polgári házasság és válás intézménye. Erről a későbbi restauráció kapcsán keletkezett akták tanúskodnak: ÖStA AVA Alter Kultus, Katolischer Kultus, IV. T. 10. Ehesachen in genere (Karton 10.) 294/1814., 333/1814., 785/1814. Az állam és az egyház, Bées és Róma közeledéséről: MÜHLSTEIGER, 1967: 227-250. p. 118
