Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

Magyarországon a 18. század legnagyobb részében, amíg a házassági ügyek megítélésének zsinórmértéke és gyakorlati alapja a kánonjog volt, nem merülhetett fel probléma a különböző felekezeti házassági jogok elvi összeegyeztethetetlensége miatt. A jozefiánus reformok, majd az 1790—1791 -es országgyűlés törvénykezése nyomán azonban az egyházi jogok hierarchiájának megbontása, a civil jog formájában érvényesített protestáns hitelvek, vagy ha úgy tetszik a protestáns felekezeti jogként aposztrofált állami szabályozás (és a világi bíróságok állandó gyakorlata) olyan ütközési felületet hozott létre, amely a katolikus-protestáns vegyes házasságok viszonylagos gyakorisága miatt a 19. század végéig állandó konfliktusforrást képezett.182 Jellemző, hogy a Magyar Királyi Kancellárián már akkor megfordult vegyes házassági ügy, amikor a jozefiánus házassági pátenst az országban még ki sem hirdették. A katolikus férjétől külön élő, evangélikus vallású Szent-Miklóssy Sándomé Gömöry Eszter 1785 elején, nyilván a változások szelét érezve, azzal a kérelemmel fordult az uralkodóhoz, hogy utasítsa a vonakodó Gömör megyei evangélikus szuperintendenst a házassága felbontásában való közreműködésre. Ezt a kancellária a rozsnyói katolikus szentszék illetékességére hivatkozva természetesen megtagadta. Az ilyen és ehhez hasonló esetek a következő években mindazonáltal állandó fejtörést okoztak a kormányzati szerveknek és a bíróságoknak.183 Az 1790-1791. évi XXVI.

182 A vegyes házasságok, és a vegyes házassági válóperek problémájának összefoglalása katolikus szemszögből: TANCZIK Balázs: Egyházjogi változások és azok civiljogi hatásai Magyarországon a XIX. század második felében. PhD-dolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet. Budapest, 2012. 122-145. p.

183 Szent-Miklóssyné esete: MNL OL A.39. 1952/1785. Ezt említi, illetve további dokumentumokat közöl: ROSKOVANY, Augustinus de: De matrimoniis mixtis inter Catholicos et Protestantes. Tomus II. Pécs, 1842. 606-625. p.; Tomus III. Pest, 1854. 366-380. p. - A Hétszemélyes Tábla már 1786 nyarán, a Bars megyei alispán jelentése nyomán, utasítást kért a házassági pátens által nem érintett vegyes házassági válóperek kezelése vonatkozásában, azzal a véleménnyel, hogy ezek során talán a férj vallását kellene figyelembe venni: uo. 10219/1786. A Kompilations-Hofkommission azonban még az ősszel közölte, hogy a vegyes házassági kötelék felbonthatatlan, ha az egyik fél katolikus: uo. 11482/1786. A legfelsőbb udvari igazságügyi szerv, az Oberste Justizstelle állásfoglalása e tárgyban 1787 elején: ÖstA AVA Alter Kultus, Evangelischer Kultus, Ehen in genere (Karton 7.) 183/1787. Az ezt illetően kiadott rendelet: 613. Hofdecret vom 15-ten Januar 1787. Justizgesetzsammlung 82-83. p. Ennek nyomán felmerült a protestánsok házasságkötését követően, az egyik fél katolikus áttérése után folyamatba tett, illetve folyamatban lévő válóperek elintézésének problémája is. A korponai Majercsik János és Zamborka Mária, illetve a nagybányai Konyardy Ferenc és Asztalos Sára ügye: MNL OLA.39. 41/1787., 769/1787. Hasonló eset Marosvásárhelyen: uo. 8063/1787. Az ilyen áttéréseket nem vették figyelembe. Vö. a Hétszemélyes Tábla 1787. július 26-án kelt leirata Pest városának: BFL 1V.1202.C. a.m. 1132/1787. A gyakorlat azonban nem volt teljesen következetes,

114