Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása
A nómenklatúra fogalma A kádemómenklatúra-rendszer legszemléletesebb leírását az „építőköveket lerakó”82 Voszlenszkij adta 1980-ban.83 Saját bevallása szerint azért írta meg könyvét, mert a mű születésekor a világ semmit sem tudhatott a nómenklatúráról. Érdekes felvetéssel indította a Szovjetunió „uralkodó osztályát” ismertető könyvét: azt próbálta szovjet szótárak segítségével megfejteni, mit is jelent a nómenklatúra szó. Mivel nem talált rá választ, a Dilas-féle új osztályként aposztrofálta. A szerző a nem antagonisztikusnak nevezett, ám meglehetősen antagonisztikus társadalom új osztályának megszületését, hatalomra jutását, privilegizált, az „ osztály nélküli" társadalomban való osztályként működését, a nómenklatúra diktatúráját és parazita voltát mutatta be. A könyv a nómenklatúra működését segít megérteni.84 Voszlenszkij könyvéből indult ki Matthias Wagner is: szerinte a nómenklatúra építőkövei egyrészt konkrét személyekből (nómeklatúra-káderekből), másrészt pozíciólistákból (Magyarországon hatásköri lista), illetve pozíciójegyzékekből (káder-nómenklatúra) álltak.85 Körösényi András is három jelentést adott a nómenklatúrának: egyrészt a hatalmi pozíciók listája, másodszor a pozíciót betöltő személyzet, harmadszor egy társadalmi képződmény, ami a weberiánusok értelmezése szerint a rendszer uralkodó rendje.86 Szakadát István - az önmaga által inkább szabatosnak, mint érthetőnek tartott - definíciója szerint: „a nómenklatúra fogalmát a pártszervek káderhatásköri listáinak rendszereként, ahol pártszerveken természetesen az »egypárt« különböző hierarchikus szintjein álló szervezeteket és - olykor bizony — személyeket, káderhatáskörön bármely adott - és elméletileg tetszőleges — szervezet számára adott — és elméletileg tetszőleges hierarchikus szinten lévő beosztásával kapcsolatos kinevezési-felmentési, illetve fegyelmezési jog feletti rendelkezést, míg listák rendszerén ezen beosztások adott módon strukturált halmazát értjük. ”87 Bárhogyan is változott a nómenklatúra-rendszer, a lényege, a „politikai rend centrali82 Wagner, 1999. 45. p. 83 Voslensky, 1980. 84 Voslensky, 1980. 13., 16 p. 85 Wagner, 1999. 45. p. 86 Körösényi, 1997b. 95. p. 87 Szakadát I., 1990. 6. p. 28