Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

V. Az elit cserélődése. A helyi hatalmi elitből kilépők - A kilépés okai:

nem védte meg tisztségviselőit”, [...] „a pártban felhalmozódott szellemi erők megőrzéséért” nem tett semmit az MSZMP, és ennek a folyamatnak „nemcsak a vezetők esnek áldozatul, sőt inkább az egyszerű kommunistákA párt szétesését azonban nem külső erőkre hárította, hanem véleménye szerint 1985 óta „nem a pártot verik szét, hanem a párt veri szét önmagát”. Amellett, hogy megköszönte a titkárok magas színvonalú munkáját, felkészültségüket, segítségüket, a jobb jövőbe vetett reményét fejezte ki azzal, hogy türelmet kért tőlük a párt felépülésének kivárásához. Barsi Tomaj ennél még messzebb ment, miközben igyekezett felmenteni a Budapesti Pártbizottság „vezérkarát” a felelősség alól, mert véleménye szerint „a szétverés tudatos” volt.739 Barsi Tomaj Zoltán a kerületi pártértekezlet után egyébként a Belügyminisztérium sajtófőnöke lett.740

Az elit többi tagja közül Bornemissza Sándort az OTP-be helyezték át, Szűcs Istvánnét az Állami Biztosító ügyvezető igazgatójává akarták tenni. Szandtner Iván 1989. október 1-jétől az MSZMP KB Választási Iroda osztályvezetője lett. Elek Imrét (XV.) 1989. március 18-án, Kéninger Ferencet (XIX.) 1989. szeptember 15-én véglegesítették kerületi első titkári pozíciójukban. Fabriczky András (XIX.) 1989. június 30-ától Bp. VB-tag lett. Két nyugdíjazásra is sor került: Emszt Antal (XXI.) 1989. február 6-ai, Szkokán Ferenc (XIV.) 1989. július 1-ei hatállyal nyugállományba vonult.

A helyi hatalmi elitben eltöltött időtartam

A könyv ezen pontjáig a pozícióba lépés és elhagyás időpontjait évszámokkal jelöltem, de az adatbázisomban természetesen ezeket az adatokat pontos dátummal jegyzetem fel. A dátum mindig a hatáskör szerint illetékes szerv ülését adja meg, hiszen a kinevezés-felmentés hatálya csak nagyon kevés alkalommal állapítható meg, amennyiben kettős hatáskör alá esett az adott funkció, akkor a funkcióhoz legközelebbit rögzítettem. Előfordulhatott például, hogy a Budapesti Pártbizottság jóváhagyott egy kerületi első titkári kinevezést, de a kerületi szintű választásra, kooptálásra csak később került sor, vagy felettes szervként jóváhagyott egy kinevezést, ilyenkor a kerületi pártbizottság ülése volt az adat felvételekor a meghatározó. Akkor is így jártam el, ha ugyanazon a szinten egy végrehajtó bizottsági ülésen már korábban döntés született a váltásról, és - formálisan - a döntésben hatáskörileg illetékes pártbizottság ezt csak később fogadta el. A pozícióban el739 Uo.

740 BFLXXXV. 11 .a. 1. 13. őe. (1989. szeptember 15-16.).

268