Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
V. Az elit cserélődése. A helyi hatalmi elitből kilépők - A kilépés okai:
1. Nyugdíj, halál, rendszerváltás Ismereteim szerint az 1956 utáni fővárosi pártelitben funkcióviselés idején egyszer történt halálozás, 1985. október 9-e körül halt meg a III. kerület első titkára, Égető Lajos. Helyettesítésével Barabás Bélát, a kerület titkárát bízták meg, a végleges titkárválasztásra - Jassó Mihály szavaival élve kegyeleti szempontból nem lett volna tisztességes korábban megtenni - a december 18-ai kerületi pártbizottsági ülésen került sor.709 Nyugállományba vonulás, rendszerváltás A fővárosi hatalmi elitbe belépők életkor szerinti megoszlásának ismertetésekor foglalkoztam Huszár Tibor azon kijelentésével, miszerint a pártvezetés együtt öregedett Kádárral. Amennyiben ez helyi szinten is helytálló, akkor ennek a nyugdíjas korú pártvezetők számának növekedésében is érzékelhetőnek kell lennie. 1984-ben a 66 tagú Budapesti Pártbizottságban tizenkilenc nyugdíjast említettek a korábbi nyolc-kilenc helyett, így az elméletileg legfőbb döntéshozó szerv tagjai valóban öregedtek. Azonban a párt tagsága is öregedett, ekkor csak Budapesten 50 000 nyugdíjas párttagot tartottak nyilván.710 A helyi hatalmi elitből távozásakor egy-egy első titkár és titkár, öt budapesti végrehajtó bizottsági tag, tizennyolc kerületi első titkár, egy Budapest Főváros 709 BFL XXXV.8.a.3. 177. őe. (1985. december 18.). Ha a tanácsi vagy pártapparátus alsóbb szintjeit is megnézzük, természetesen további példákat is találunk. F.-t, a IV-XV. Kerületi Sütőipari Vállalat megbízott igazgatóját első fokon „ellenforradalmi tevékenysége" miatt elbocsátották állásából. Fellebbezését megírta, de mielőtt beadhatta volna, motorbalesetben meghalt, a fellebbezést a felesége tudta csak beadni. A tanácsnál az előadó a halál miatt az eljárás megszüntetését javasolta, de közbeszólt a Fővárosi Ügyészség képviselője, hogy nem ilyen egyszerű az eset, mert járt volna például az özvegyi nyugdíj, de „ellenforradalmi elemeket" a néphatalom nem segíthet, ezért ne ejtsék az ügyet. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy megállapították, a fellebbezést neki kellett volna beadnia, de a haláleset miatt felesége tette ezt meg helyette, így tehát nem volt érvényes a fellebbezés. BFL XXIII.102.a. 1957. május 24-ei VB-ülés jegyzőkönyve. 249-255., 273. p. Ha túl cinikusnak találnánk az előző esetnél eljáró tanácstagokat, a következő példánál láthatjuk, hogy a morbiditást a jelenlévő tanácstagok is érezhették T. halálánál, ahol a tanácsnak ki kellett mondania a tanácstagság megszűnését. „Kérem, hogy aki elfogadja, legyen szíves a kezét feltartani. (Megtörténik.) Van ellenvetés? (Derültség.) ” BFL XXIII.101.a. 1958. május 14-ei tanácsülés jegyzőkönyve. 208. p. 710 BFL XXXV.l.a.3. 195. őe. (1984. október 24.). 4., 19-21. p. 257
