Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
IV. Nők a budapesti hatalmi elitben
első titkára pedig a tizenkettedik pozícióban lépett a hatalmi elitbe úgy, hogy korábban egy másik, az V. kerület titkára volt. A legfiatalabb belépő nő az 1982-ben 29 évesen Bp. VB-taggá váló Mohiné Benke Ágnes, a legidősebb az 1970-ben 61 éves Szabó Piroska volt. A fővárosi hatalmi elitben az átlagéletkoruk 42 év volt. A legtöbben, négyen 46 évesen léptek be az elitbe, majd hárman-hárman 37 és 41 évesen. A kilépéskori életkor átlaga 48 év volt. A pozícióban töltött idő átlagosan öt és fél év volt, ami egybeesik a ki- és a belépési átlag különbségével. Mivel hatan a rendszerváltáskor léptek ki, így a teljes elitnél alkalmazott módszer szerint itt is csökkentettem velük az átlagot, de - érdekes módon - így is csak fél évvel csökken az átlagéletkor, ami azt sejteti, hogy cseréjükre ekkor a társadalmi átalakulás nélkül is sor került volna. Ez ellen a következtetés ellen szól viszont, hogy csak egyikőjük volt a nyugdíjkorhatár felett, továbbá ketten 1989-ben, egy személy pedig 1988-ban lett az elit tagja, ami pedig személyükkel kapcsolatosan hosszabb káderpolitikai tervezésre utal. Egy 1960-ban megjelent statisztika szerint 1958/59-ben a felsőoktatási intézményekben a női hallgatók aránya 27,8% volt, a legnagyobb növekedés a jogi, műszaki, agronómiái és közgazdasági karokon volt.673 1980-ban a felsőfokú végzettség a nők körében az oktatási, közművelődési szakirányokon volt a legmagasabb (57,1%) majd az egészségügyi, közgazdasági és a műszaki terület következett (10,2%, 9,8%, 8,3%).674 675 Andorka Rudolf országos adatokra vonatkozó megállapítása szerint a társadalmi mobilitás kohorszelemzése igazolta, hogy a nők beáramlása a vezető és értelmiségi rétegbe egyértelműen történeti változásokhoz köthető: az 1970-es népszámlálás adataiból mérhető, hogy a „25-29 éves korcsoportokban már csak 25 százalékkal, a 20-24 éves korcsoportban pedig csak 10 százalékkal volt több a felsőfokú végzettségű férfi, mint nő”.615 1980-ban a fővárosban élő, 24 évnél idősebb, felsőfokú tanintézetben végzettséget szerzett férfiak aránya 18,2%, 1984-ben 20,6% volt. Ugyanezekben az években a nők aránya 8% és 10,6% lett. Budapesten a 25 évnél idősebb nők másfélszer, illetve négyszer nagyobb arányban rendelkeztek diplomával, mint a vidéki városokban, illetve a községekben.676 A fővárosi hatalmi elitben a tanári végzettség hasonló arányt mutat az országos átlaggal (47%), ezután következett a közgazdasági (23%), a jogi (18%) és a mérnöki végzettség (12%). 673 Erdész, I960Jl.p. 674 Barta, 1984. 28-29. p. 675 Andorka, 1982. 145. p.; Komlós, 1974. 26-33. p. 676 Fórikaetal., 1989. 11—12. p. 241
