Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása

G.-t a tolvajok után Bécsbe küldte. Tóth ekkor Vágó Béla belügyi népbiztos személyi beosztottjaként szerepelt, alkalma volt hamis papírokkal ellátni cinkosait. Három személyt Sopronba küldött, de ott gyanússá váltak, és ekkor letartóztatták őket. Ezek során Tóth Bélát is letartóztatták, május 6-án a parlamentbe kísérték, de onnét Vágó Bélára hivatkozva sikerült megszöknie, csak június 6-án fogták el újabb lakásán Budatétényben, ahol Bán József néven volt illegálisan bejelentve. Házkutatásnál találtak nála két vaskazettát, tele értékekkel, pl. 370 aranygyűrűt, 34 féle aranytárgyat, órákat, nyakláncokat, briliánsokat és 350 ezer koronát. Meg­indult ellene az eljárás, forradalmi törvényszék elé került volna, de az ellenforra­dalom már börtönben érte. 1920-ban a szegedi törvényszék mondott ítéletet a 11 túsz kivégzésében elfogott kommunisták és vörös katonák ügyében. Tóth Béla a per második vádlottja volt. 15 év fegyházat, 11 rendbeli gyilkosság értelmi szer- zőjeként rablásért és személyi szabadság megsértéséért kapta. A per során figye­lembe vették a forradalmi vádbiztos megállapításait, azt hogy Tóth Béla a Tanács- köztársaság alatt maga hasznára is követett el lopást. Megállapították: amikor a forradalmi harcokba bekapcsolódott, már akkor tisztességtelen szándékai voltak. Lényegileg 9 napig állt a tanácsköztársaság szolgálatában, ez alatt milliós értéke­ket tulajdonított el, bemocskolta a proletárdiktatúrát, tetteiért már nem felelhetett a forradalmi törvényszék előtt. 15 éves börtönbüntetését Vácon töltötte, honnan 1934. augusztus 1-én szabadult.516 A fegyházban kommunisták között volt, az elvtársak foglalkoztak vele, szaba­dulása után Martos Flóra elvtársnő az egyik kommunista elvtársnő figyelmébe ajánlotta. Az elvtársnő nem kapcsolódott be az illegális mozgalomba, egy lakás­ban laktak. Az elvtársnőt pár hónap múlva letartóztatták, Tóth magához vette és elköltötte a lakásban őrzött 100-150 pengő Vörös Segély pénzt. Tóth ez időben többször próbálkozott azzal, hogy az elvtársak vonják be, de bizalmatlanok voltak vele szemben, mert feltűnően elegánsan öltözött és költekezett. 1935-ben zsebmet­szésért 6 hónapra ítélték. 1936-1943 közötti szakaszból nem ismerik, mert egy időben ki volt tiltva Buda­pestről, ahol illegálisan élt. 1938-ban Isaszegen házat vásárolt, állítólag felesége örökségéből, majd szabóműhelyt nyitott Budapesten. 1944-ben Alpár Mihály elvtárssal volt kapcsolata a Béke Párt vonalán, majd a miskolci Fekete Mihállyal vette fel a kapcsolatot és júliusban pártutasításra hivat­kozva megalakította a Mókán Comité partizáncsoportot Miskolcon. Miskolc fel- szabadulása után Tóth Béla Borsod megyei főispán lett, és tagja volt az ideiglenes nemzetgyűlésnek. 1945 elején Borsodból el kellett távolítani, mert keze alatt jelen- 576 576 A perről lásd: BFL VII.18.d. 13/0073/1919. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom