Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása
tagból (budapesti pártbizottsági hatáskör) kerületi első titkár lett (szintén budapesti pártbizottsági hatáskör)? Még jobban bonyolítja a vizsgálatot a következő két tényező. Először is a hatásköri listák folyamatosan változtak, nem lehet merev rendszerről beszélni, azaz a listákon szereplő szervek a harminchárom év alatt nem mindig ugyanannak a szervnek a hatáskörébe estek. Másrészt a többes hatáskörök sem teszik egyszerűbbé a presztízs megítélését. Konczer István például nyilvánvalóan feljebb lépett BRFK első helyettesi pozíciójából, amikor a BRFK főkapitánya lett, és a budapesti rendőrfőkapitány kinevezési jogköre a belügyminiszterhez tartozott, ugyanakkor budapesti végrehajtó bizottsági tag is lett.542 Sokszor tehát nem automatikusan a hatásköri listákra hagyatkozva állapítottam meg a mobilitás irányát, hanem inkább logikai úton közelítettem meg a kérdést, vizsgálva a jegyzőkönyvekben található utalásokat arra vonatkozóan, hogy az egyén és a társadalom miként fogadta az áthelyezésről szóló felsőbb döntést. A vizsgálatomnak időnként tehát kétszeresen is szubjektívnek kellett lennie: a kor emberének szubjektív válaszadása mellett a saját csoportosításom is közrejátszott. Eljárásomat akkor tartottam végérvényesen védhetőnek, amikor azt tapasztaltam, hogy Szakadát is eltért a hatásköri listáktól, amikor a Politikai Bizottsághoz rendelte az 1988 előtt a KB hatáskörébe tartozó szerveket, illetve amikor többször hangsúlyozta az első titkár kiemelkedő szerepét. Amennyiben a gazdasági életből, minisztériumból, oktatási intézményből, ügyészségről érkezett valaki a helyi hatalmi elitbe, fővárosi vagy országos hatáskörű szervből, minisztériumból lett kerületi első titkár, és nem tartozott budapesti hatáskörbe, akkor kikerült a vizsgálatom alól. Mivel a helyi pártbizottságok mindig a tanácsok előtt jártak egy lépéssel,543 ebben az esetben az ugyanarról a szintről (kerületi tanácstól kerületi pártbizottságba, megyei tanácstól budapesti pártbizottságba) való rekrutációt feljebblépésnek tekintettem. A 294 pozícióból 265-re van információm.544 Az értelmezhető tartományban egyértelmű többségben voltak azok, akik fölfelé léptek a - képzeletbeli — ranglétrán, 231-en (87%) magasabb presztízsű pozíciót értek el a budapesti hatalmi 542 Valljuk meg, a probléma nem újsütetű, Andorka Rudolf már 1982-ben is kétségesnek tartotta az ISA paradigma által használt presztízsfelvételek keretét, vagy hogy minden esetben szétválasztható-e a mobilitás felfelé, illetve lefelé irányúiéra. Andorka, 1982. 27-28. p. 543 Szerdahelyi, 2007. 217-219. p. 544 Négy személyről nincs adat, 25 a fenti okfejtés szerint értelmezhetetlen. 193
