Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 10. A fővárosi hatalmi elit földrajzi rekrutációs bázisa

(132 pozíció) születettek aránya. Tízen látták meg külföldön a napvilágot (15 pozíció), közülük egy-egy fő Csehszlovákiában, Franciaországban, Szerbiában, valamint heten Romániában. A vidéken születettek mind a 19 megyét képviselték, összesen 98 településről. A legtöbben - a mai — Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, 18, illetve 8 településről 19, illetve 14 személyt adtak. Jász-Nagykun- Szolnok megye 8 településről 8 személyen keresztül 15 pozíciót adott. A legkevesebben, egy-egy személy érkezett (mai néven) Komárom-Esztergom, Somogy és Zala megyéből.

Érdekes következtetéseket vonhatunk le a születési helyek pozíció alapú vizsgálatánál is. Itt még jobban kiegyenlítődik a fenti adat, 137 pozíciót Budapesten, míg 147-et vidéken és külföldön születettek töltöttek be.481 A kerületi első titkárok, a budapesti végrehajtó bizottsági tagok és a titkárok szintjén is hasonló számokat mérhetünk (82-86, 32-34, 14-13). Meglepő azonban, hogy a 12 első titkári pozíciót betöltő személyek közül 9 vidéki születésű volt, tehát a főváros pártéletét irányító, és a helyi hatalmi elit csúcsán álló személyek háromnegyede nem Budapesten született! Pozícióba lépésük megoszlik: 1956, 1957, 1959, 1962, 1965, 1974, 1980, 1984, 1987. A hét fővárosi tanácselnök közül azonban öt (71,4%) Budapesten született. A két vidéki közül Veres József 1958 és 1963, Kelemen Lajos pedig megbízottként 1970-1971 között vezette a Budapest Fővárosi Tanácsot.

203 pozíciót betöltő személyről van arra vonatkozóan adatom, hogy hol volt lakásuk a Kádár-rendszerben. A pozícióba lépéskor közülük mindenki Budapesten lakott.482 97-en születtek a későbbi Nagy-Budapesten, vagyis 65-en Budapesten, 32-en a később Budapesthez csatolt településeken (Budafok, Rákospalota, Rákoscsaba, Kispest, Pesterzsébet, Újpest), utóbbiak közül tizenhárom ugyanabban a kerületben is lakott, amikor a pozíciójába került, illetve amikor a róla szóló előterjesztések készültek (a prozopográfiai adattárban szerepelhet olyan adat is, ami későbbi, például kitüntetési, pártiskolai javaslat), mint ahol született. A 65 Budapesten születettről sajnos nem tudhatjuk meg, mely kerületben születtek, mert az előtelj esztésekben ezek ilyen részletességgel nem szerepeltek, az anyakönyvi kutatás pedig ennek a munkának nem lehetett a célja. Példaként említem, hogy a Kuncsorbán született Égető Lajos 1961-ben (és valószínűleg XVII. kerü481 Tíz pozícióra nincs adatom.

482 A Budapestre költözés nem feltétlenül jelentette a vidéki otthon feladását. Havasi Ferenc 1976- ban költözött Budapestre, de a tatai lakását, melyben Komárom megyei első titkárként lakott, „ családi körülmények miatt" nem adta fel. Simon, 2014. 118. p.

168