Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
tattak egy idősebb férfit és a vele lévő fiatal lányt, akinek már a pályaudvaron ajánlatot tett: „ha felmegy a lakására, akkor nem lesz bántódása”.1879 Miután a majdani sértett erre nem volt hajlandó, a vele lévő férfit előállították a Mosonyi utcai laktanyába, ahol Alpár több mint egy órán át kihallgatta. Ez idő alatt két társa a lányt, akiről tudták, hogy még nem töltötte be tizennyolcadik évét, kivitte a Városligetbe, ahol mindketten megerőszakolták, majd mivel rosszul lett, hazavitték. Alpár azonban - arra hivatkozva, hogy a férfi bevallotta, hogy a lány disszidálni akart - ragaszkodott ahhoz, hogy még éjszaka vigyék fel a lakására, állítólag azért, hogy ott kihallgassa, ezért érte küldte a karhatalmistákat, akik éjjel két órakor a lakására szállították.1880 Alpárnak a perben csak tanúvallomást kellett tennie. Azzal védekezett, hogy az elkövetett erőszakról csak másnap értesült, neki ilyen szándéka nem volt, a lakására azért vitette, hogy kihallgassa. „Ebből azonban csak beszélgetés lett, mert a lány rosszul lett, hányt, majd annyira ki volt merülve, hogy kb. másfél órát aludt nálam. Mivel azt mondta, hogy ő nem is akart külföldre szökni, amikor már jobban lett, elengedtem.”1881 A sértett sem vádolta nemi erőszakkal: „Alpár lakásán már megint rosszul lettem, sőt hánytam is. Emlékszem, hogy rosszullétem alatt Alpár hadnagy csókolgatott, ajánlatokat tett, azonban nem erőszakoskodott és nem csinált velem semmit, mert nyilván megsajnált.”1882 Az iratok tehát nem bizonyítják, hogy a főhadnagy is erőszakot követett volna el, az azonban valószínűsíthető, hogy annak érdekében lépéseket tett. A sértett vallomásán és Alpár történetének valószerűtlenségén túl erre mutat, hogy a perben nyoma maradt: valamivel zsarolta a lányt.1883 Erre alapot kínálhatott, hogy egy 1945 előtti, vagyis a kor belügyes szóhasználata szerint horthysta katonatiszttel volt késő este a Keletiben, akinek a neve több, horthysta katonatisztek megfigyelési ügyében is szerepel. Ilyen, ellenségesnek minősített elemek internálásának 1957. januárban semmi akadálya nem volt, a lány pedig értelemszerűen igyekezett védeni a rokont vagy családi barátot. Az egyik kar- hatalmista vallomása szerint pedig „[fjiatal nők előállítása egyébként Alpárnak szokása volt,”1884 ami azt valószínűsíti, hogy késő éjszaka nem nyomozati céllal 1879 HL, XI.22. 751/1957. Kristál Ervin..., Kristál Ervin tárgy, jkv., 1958. június 27. 1880 HL, XI.22. 751/1957. Kristál Ervin..., Kristál Ervin és Ináncsi Barna tárgy, jkv., 1958. június 27. 1881 HL, XI.22. 751/1957. Kristál Ervin..., Alpár Márton tárgy, jkv., 1958. június 27. 1882 HL, XI.22. 751/1957. Kristál Ervin..., A sértett tárgy, jkv., 1958. június 27. 1883 HL, XI.22. 751/1957. Kristál Ervin..., Kristál Ervin tárgy, jkv., 1958. június 27. 1884 BFL, XXV.97.a. 810/1957. Alpár Márton és társainak ügye (továbbiakban Alpár Márton...), Ináncsi Barna üg. jkv., 1958. május 29. 491
