Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.10. Tóth Ilona megtörése
ab ovo valószínűségét M. Kissék Szentgáli főhadnagy agresszivitásának felderítésével egészítették ki,2028 amihez hozzátehetjük: Szentgáli nemcsak durva volt, hanem alkoholista is. Vádirata szerint 1957 őszén „krónikus alkoholizmus miatt hosszabb időn keresztül orvosi kezelés alatt áll”.2029 Ügyészségi kihallgatásán azt vallotta: „Szabadlábra helyezésem után hosszabb időn keresztül cihópátia [sic!] és krónikus alkoholizmus miatt hosszabb időn keresztül ideggyógyintézeti kezelés alatt álltam.”2030 Szentgáli a maga védelmében - felelősségének csökkentése érdekében vagy önmagát hamisan terhelő vallomása indokaként - nyilván túlzott, nem állítom tehát, hogy Tóth Ilona kihallgatója egy válófélben lévő, alkoholista pszichopata volt, bár már M. Kissék megállapították róla: „Az őrizetes [a] számára nem megvizsgálandó személy, hanem egy olyan báb volt, akire a bűnösséget rá kell bizonyítani [kiemelés tőlem - Sz. A.].”2031 Ez a pszichopátiás, „a betegség határát súroló” jellemvonások egyik fő jellemzője: „erős hajlam a környezet megtévesztésére, manipulálására”.2032 Ha Szentgáli nem is volt pszichopata, az valószínű, hogy pszichopátiás személyiség volt. És ez az ember hallgatta ki védőügyvéd, gépírónő és bárki más jelenléte nélkül Tóth Ilonát több mint egy hónapon át a rettegett Gyorskocsi utcában. Szentgáli tehát alkoholista volt, közvetlen főnöke, a Tóth Ilona-ügy vizsgálatát felügyelő Farkas Miklós főhadnagy pedig gyakran italozott, amiből számos problémája lett még az 1960-as években is.2033 Eörsi azon az alapon tagadta Tóth Ilona és társai bántalmazását, megkínzását, hogy ilyennek sem a korabeli dokumentumokban, sem a későbbi visszaemlékezésekben nincs nyoma.2034 Ebben nincs teljesen igaza, ugyanis Gönczi a tárgyaláson hivatkozott bántalmazására, állítása szerint az oroszok leverték a fél veséjét, és Kovács Ferenc is beszélt arról, hogy kihallgatása során megverték. Amúgy pedig tévedés azt gondolni, 2028 Kiss-M. Kiss, 2007, 166. 2029 BFL, XXV.97.a. 1490/1957. Szentgáli István..., A BKÜ vádirata Szentgáli István ellen, 1957. november 20. 2030 BFL, XXV.97.a. 1490/1957. Szentgáli István..., Szentgáli István üg. jkv., 1957. október 7. Szentgáli szabadlábra helyezésének pontos ideje nem derül ki az iratokból, feltehetően 1957. május vagy június. 2031 Kiss-M. Kiss, 2007, 168. 2032 Magyar Nagylexikon, 15. Pon-Sek, 166-167. 2033 ÁBTL, 2.8.1. Farkas Miklós... A levéltár munkatársai a hatályos rendelkezések értelmében gondosan kitörölték a Farkas Miklós alkoholizálására utaló passzusokat, ami azonban a szövegkörnyezetből így is egyértelműen kiolvasható. 2034 Eörsi L„ 2007a, 72-73. 527
