Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

hajtűvel nyitotta ki a zárt.”1962 A nyomozók tehát tudták, hova dugta el a pénzét Szentgáli, hiszen „egyenesen a szekrényhez mentek, és kivették onnan a dobozt és a csokoládét”. Szentgáli azt állította a bíróság előtt, hogy az operatív házku­tatás során vettek ki a dobozából 1400 forintot, hogy ott pontosan akkora összeg maradjon, amekkorát az ellene valló tanú, Kissné mondott. Ez az állítás ugyan nem szerepel a jegyzőkönyvben, de az igen, hogy „az 1400 forint hova lett”, és a gyűjtött pénzzel kapcsolatban az a kijelentése, miszerint „Szabó hdgy., vizsgálóm volt fönt a lakásomon”.1963 Szabót korábban nem ismerte, tehát vizsgálóját nem személyes bosszú vezette. „Véleményem szerint ő meg lehetett győződve a bű­nösségemről, és minden áron bizonyitani akarta bűnösségemet, azonkívül produ­kálni akarta magát1964 az ügyben.”1965 Ez valószínűvé teszi, hogy Szentgáli ellen valamilyen okból ügyet kreáltak, és bizonyítja azt, hogy lehetségesnek tartotta a tárgyi bizonyíték manipulálását. Lehetségesnek tartotta azt, hogy a gyanúsított bűnösségéről meggyőződött, minden áron eredményt produkálni akaró nyomozó maga gondoskodik tárgyi bizonyítékról a bűncselekmény bizonyítása, a gyanúsí­tott bíróság elé juttatása érdekében. Szabó hadnagy feladata nem volt olyan ször­nyű, mint az övé, neki nem egy holttestet kellett átvinnie egyik helyről a másikra. De ugyanúgy meg volt győződve Szentgáli bűnösségéről, mint ő Tóth Ilonáéról, ugyanúgy fontosabbnak látta annak bizonyítását, mint a törvényesség betartását, mert ugyanúgy bizonyítani akarta rátermettségét, mint ő. Az ok pedig, amiért Szentgáli ellen ügyet kreáltak, a Tóth llona-ügy corpus delictí]éi eredményező „operáció” lehetett, különösen, ha az ő ötlete, sőt akci­ója volt, de akkor is, ha csak őt tették felelőssé érte. Ha az ő magánattrakciója volt, az ügy akkor pattanhatott ki a vizsgálati osztályon, amikor Molnár György ügyész, megelégelve az addigi huzavonát, a Futácsi-ügyet március 21-én Szent- gálitól elvonva az országos rendőrkapitányságnak adta. Ekkor jelezhette Szent­gáli valamelyik főnökének, hogy baj van, és kérhetett tőle segítséget (ebből a be­szélgetésből hallhatott meg valamennyit Bognár Ottó). Megkapta a segítséget, az ügyet eltussolták, de neki mennie kellett, bár segítették elhelyezkedését egy olyan szövetkezetnél, amely az „ellenforradalmi” munkástanácsok által elüzötteknek 1962 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Pataki Emöné tárgy, jkv., 1958. április 25. 1963 HL, X1.22. 755/1957. Szentgáli István..., Szentgáli István tárgy, jkv., 1958. március 31. 1964 Értelemszerűen: eredményt akart produkálni. 1965 HL, XI.22. 755/1957. Szentgáli István..., Szentgáli István tárgy, jkv., 1958. március 31. 508

Next

/
Oldalképek
Tartalom