Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

kommunista diktatúrával szembeni nemzeti ellenállás mítosza.1914 Tévedés, hogy „csak a legismertebb személyiségekkel szemben koholtak vádakat”1915. A koncepciós perek áldozatai többségükben meghurcolásuk után is névtelennek megmaradt kisemberek, akiket — többnyire kizárólag magukat terhelő, így vagy úgy kikényszerített vallomásuk alapján — leggyakrabban hazaárulás vagy szervezkedés címén indított eljárásokban fosztottak meg szabadságuktól, sok esetben életüktől is. Mert nem kémkedni érkeztek Jugoszláviából azok a magyar nemzetiségű szerencsétlenek, akik menekülni voltak kénytelenek a két ország viszonyának megromlása elől, „itthon” azonban jobb esetben is börtön fogadta őket. És nem hazaárulást akartak elkövetni - úgymond külföldre szökéssel - azok a sorozott katonák, akik csak a családjukhoz mentek haza, mégis ezen a címen ítélték el őket. Hosszan lehetne folytatni a sort, de annyi az ötvenes évek pereinek alapos vizsgálata nélkül is jól látszik, hogy nem „csak a legismertebb személyiségekkel szemben koholtak vádakat”, és az is, hogy a perek jelentős - feltehetően nagyobb - része hasonlóan koncepciós volt, mint a Rajk-per.

Szentgáli „koholmánygyártó nagyüzem”-ben végzett munkájának elismerését jelenti, hogy 1955 őszén az egyéves Dzerzsinszkij Tisztképző Iskolára küldték, ahova ,,[a]z osztályvezetők az osztályukról a legjobban dolgozó bajtársak közül operatív munkára alkalmas, fiatal, fejlődőképes, politikai és erkölcsi magatartás szempontjából példamutatókat javasolják.”1916 Szakmailag és politikailag példamutatónak kellett lennie - egy róla készült jellemzés 1963-ban már balosnak, szektásnak nevezte1917 —, magánéletét ugyanis elöljárói folyamatosan bírálták, „lakóhelyén nem BM-beosztotthoz méltóan viselkedik”, „rendezetlen családi életet él”.1918 Politikai szempontból példamutató volt közvetlen főnöke, a Tóth Ilona-ügy vizsgálatát felügyelő Farkas Miklós főhadnagy - az eljárás végére már százados - is. Őt a katonai elhárítás foglalkoztatta, mielőtt 1951-ben az ÁVH- hoz került.1919 „1953-ban egy amerikai kém ügyében ért el olyan komoly eredményeket, amelyek alapján lehetővé vált a budapesti amerikai követség egyik

1914 Gyarmati, 2011,272.

1915 Eörsi L„ 2007a, 77.

1916 Kozáry, 2000, 205.

1917 ABTL, 2.8.1.5380. Szentgáli István..., A Meteor Vas- és Fémipari Ktsz. információja Szentgáli Istvánról, 1963. szeptember 19.

1918 ABTL, 2.8.1.5380. Szentgáli István..., A BM Budapesti Főosztály káderosztályának feljegyzése Szentgáli Istvánról, 1954. október 27., Szentgáli István minősítési lapja, 1955. november 21.

1919 ABTL, 2.8.1. Farkas Miklós..., A 19. lövész ezred „D” tisztjének jelentése Farkas Miklós honvédről, 1951. január 8.; Farkas Miklós szolgálati adatlapja, 1957. június 21.

498