Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
emlékszem.”1831 A hüvelykujj sérülése fontos támpont volt a tetem azonosításakor: „Sértett jobb kezének hüvelykujján egy kötést találtunk, ennek megfelelően a jobb kéz körömperci ízülete teljesen el volt lapítva.”1832 A jelentés alapján valószínű, hogy Futácsi keze nem harc, hanem pakolás közben sérült meg, november 4-én este azonban elég bizonyíték lehetett ellene a kötés, fiatal kora, és hogy nem tudta magát igazolni: a forradalom idején szabadult rabként nem volt személyi igazolványa. A másik iíjabb Tinkótól hallott és vallott történet is szovjet elkövetőkre vall. Az olvasható úgy is, hogy Futácsi a Füri vendéglőből ment valahova két társával, amikor valakik igazoltatták őket. Futácsi nem igazolta magát — nem tudta igazolni magát, hiszen nem volt igazolványa, csak szabaduló levele kötés volt a kezén, ezért lelőtték. Valószínűtlen, hogy november 4-én este tíz óra után nemzetőrök, netán felkelők igazoltatták volna. Tinkó 1957 novemberében ellenforradalmárok ellen indított perben tett tanúvallomást. Nyilván nem mondhatta, hogy sógorát szovjet katonák végezték ki. Elég bátorságra vall, hogy ehelyett kijelentette: „Arról nem hallottam, hogy ellenforradalmárok végezték volna ki.” Márpedig ha azt állította, hogy hallomása szerint nem ellenforradalmárok „végezték ki”, akkor azt hallhatta, hogy kivégezték, és ha ez november 4-én este történt, akkor leginkább szovjet katonák tehették. Végül az ötvenhetes történet ellen szól a rokonok vallomásának egy fontos eleme is: Futácsi mindkét karját magasba emelve tartotta, amikor a halálos lövés érte. „Hanyatt feküdt, a keze fent volt”, „Hanyatt feküdt, két keze feltartva”.1833 Márpedig az ötvenhetes történet szerint Bognárék azzal az ürüggyel vitték a Ligetbe, hogy a Hársfa utcai kapitányságra kísérik, ami nem tette szükségessé kezének feltartását. Ellenben a feltartott kéz hozzátartozik a helyszíni kivégzés rítusához. A halál ideje (november 4. este) és helye (Városliget sarka), Kelemen Endre boncolási eredményei, a rokonok vallomásai, valamint az elterjedt hírek alapján meglehetős biztonsággal kijelenthető, hogy Futácsit nem társai, hanem szovjet katonák lőtték tarkón. Pedig nincs nyoma, hogy fegyveres lett volna, hogy részt vett volna a harcokban. Amikor rokonai utoljára látták, november 4-én este, nem sokkal tíz óra előtt, nem volt nála fegyver. Nem is volt harchoz öltözve: félcipőt, öltönyt, azon esőkabátot viselt, rajta kis, vöröskeresztes jellel.1834 Eszerint a sebesülteket mentette, amíg nem lőtték tarkón. 1831 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., id. Tinkó József tárgy, jkv., 1957. november 15. 1832 ÁBTL, 3.1.9. V-141775. Palotás József..., Futácsi Endre boncolási jkv., 1957. május 21. 1833 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Tinkó Zoltán és Flardégen Lajosné tárgy, jkv., 1957. november 15. 1834 ÁBTL, 3.1.9. V-141775. Palotás József..., Futácsi Endre azonosítási jkv., 1957. május 21. 474
