Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.5. Az állítólagos áldozat, egy kihantolt tetem és Kollár István

később1304 tehát tudhatta róla, hogy a kisegítő kórházban van. Ezt megtudhatta Molnár mostohatestvérétől is, aki látta őt az utcán. A vele egy házban lakó Illés Ilonától pedig, aki ápolónő volt a Domonkosban, valamikor később megtudhatta, hogy ott razzia volt, többeket elvittek.1305 Molnár apja - aki ugyancsak nem mesz- sze, a XIV. kerületi Korong utcában lakott - Baknétól hallotta, hogy fia a kisegítő kórházban van.1306 Kereste ott, de azzal küldték el, hogy a fiát sem névről, sem mint fiatal bányászt nem ismerik. Mivel megelégedett a portán kapott felvilágosítással, azt feltételezem, hogy akkor még aggodalomra okot adó hírt nem hallott Baknétól, aki bizonytalanul, feltételesen mondhatta neki, hogy a fiú talán ott van - mert mostohatestvére ott látta -, de nem beszélt az ottani letartóztatásról. Feltehetően azért, mert amikor az utcán véletlenül találkozott volt férjével, Molnárt még nem vették őrizetbe, tehát november 20. előtt találkoztak. Ezt valószínűsíti, hogy az apa első szóra odébbállt, amit nyilván nem tett volna, ha már hallott volna a razziáról és a letartóztatásról. Másrészt ez következik a neki adott válaszból: Molnár 16-án került a Domonkosba, nap közben azután is Gyöngyösivel járta a várost, nyilván csak nagyon kevesen ismerték őrizetbe vétele előtt, valószínű tehát, hogy a portás Simoncsik Mihály nem ismerte.

Idősebb Molnár azonban két-három nap múlva visszament a kisegítő kórházba. Vagy azért, mert megtudta - a postán dolgozott, tehát megtudhatta hogy fia nincs se Hemádon az anyjánál, se Komlón a munkásszálláson, vagy azért, mert, talán éppen Baknétól, értesült a Domonkosban végrehajtott lefogásokról. A portán Gyöngyösivel találkozott, aki azzal küldte el, hogy fia beteg, nem lehet meglátogatni. O és Gyöngyösi is úgy emlékezett, hogy akkor Molnár már őrizetben volt.1307 Eszerint idősebb Molnár másodszorra november 20. után, de 25. előtt volt a Domonkosban, hiszen Gyöngyösi abban az időben tartózkodott a portán. Az apa jegyzőkönyve ezen a ponton véget ér, tehát vagy nem beszélt arról, amit a Gyöngyösivel folytatott beszélgetés után csinált, vagy szavait nem jegyzőkönyvezték. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kapott információ nem nyugtatta meg, különösen azért nem, mert a portán lévő fiúk még akartak neki valamit mondani, de Gyöngyösi beléjük fojtotta a szót: „amit ő intéz, abba ne avatkozzanak bele”.

1304 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Bak Istvánné tárgy, jkv., 1957. március 14. 196, 198.

1305 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Bak Istvánné tárgy, jkv., 1957. március 14. 197.

1306 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. id. Molnár József tárgy, jkv., 1957. március 18. 237.

1307 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. id. Molnár József és Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. március 18. 238. Innen a következő idézet.

323