Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.4. Gönczi Ferenc és Gyöngyösi Miklós
röplapokért.1024 Legalábbis aznap, amikor Angyalt őrizetbe vették, ő volt ott, és ő kért szövegeket Gálitól. November 20-án nem vették őrizetbe. A razziáról készült jelentés szerint amikor az őrizetbe venni akartakkal közölték, hogy készüljenek, indulnak a főkapitányságra, ő azzal az ürüggyel, hogy megy a kabátjáért, kiment a konyhába, ahol nyoma veszett. A rendőrök hiába kutatták át az épületet, nem sikerült a nyomára bukkanniuk.1025 A bírósági jegyzőkönyv ezúttal is a vádlottak bűnösségét kiélezve rögzítette a történteket. A szerint Gönczi már éjjel szökni akart, hívta magával Gyöngyösit, de ő nem látta értelmét, ezért maradtak.1026 Tehát a többször elítélt Gyöngyösi, aki állítólag részt vett a gyilkosságban, nem látta értelmét, hogy elszökjön a rendőrök elől. Ez nagyon valószínűtlennek mutatja, hogy része lett volna Kollár megölésében. Másfelől alig ismerték egymást, ezért Gyöngyösi maradása nem kellett volna, hogy visszatartsa Gönczit, ha valóban szökni akart volna. De éjjel nem látta veszélyesnek a razziát: „bejöttek a nyomozók, de nem szóltak semmit”.1027 Reggel sem törődött a rendőrökkel. Indult volna dolgára - ő volt a kisegítő kórház beszerzője —, de nem engedték ki, hiába mutatta a Tóth Ilonától kapott igazolást. Valószínűtlen, hogy ez szökési kísérlet lett volna, hiszen a rendőrök nyilván nem engednek el egy gyanúsítottat azért, hogy gyógyszert vagy reggelit hozzon a betegeknek. Visszatartását sem kellett veszélyesnek tekintenie, hiszen visszamehetett a szobájába, csak később hívták le az ebédlőbe, ahova azokat gyűjtötték össze, akiket őrizetbe akartak venni. Ott egy rendőr ismerőse szólt neki, hogy találtak egy példányt az Elünkből, és többeket el fognak vinni. „Ekkor a konyhán keresztül megszöktem.” Tehát amikor megtudta, hogy többeket - és valószínűleg őt is - be fogják vinni a rendőrségre, valóban meglépett. Ha nem tekintjük ténynek a Kollár-gyilkosságot, arra akkor is volt oka. Nem any- nyira az, hogy elkerülje a röpcédulázásért várhatóan néhány napig tartó fogságot - hasonlóban már Szombathelyen volt része —, hanem azért, hogy értesítse Obersovszkyékat: nem tudták elkészíteni az Elünk második számát. Ha a rendőrök elől akart volna menekülni, azt kedvezőbb körülmények között tehette volna éjszaka, amikor ellenőrzés nélkül voltak a hálóteremben, mint reggel, amikor 1024 BFL, XXV.4.f. 8005/1958. Szirmai Ottó..., 392. d. Angyal Istvánjkv., 1957. június 11. 1025 ÁBTL, 3.1.9. V-142621. Tóth Ilona..., Marosi Sándor százados jelentése, 1956. november 20. 1026 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. február 20. 24-25. 1027 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Hona..., 462. d. Gönczi Ferenc tárgy, jkv., 1957. február 22. 54. A következő idézetek is innen. 256
