Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.3. Tóth Ilona a forradalomban

Igazság szerkesztőségében jártak, eszerint ott, és nem a Gálitól említett kórházakban találkozhattak. Először Gáli vallomásához főzte hozzá korai találkozásukat, de nyilvánvaló tartalmi hibával: „október 29-én látott először Gáli, de valószínű láthatott 26-án is, amikor egy Pobeda kocsival jártam. Angyalhoz jártam anyagért, és Gáli csak ritkán láthatott.”846 De októberben nem járt Angyalhoz, tőle november közepén kapott röplapokat terjesztésre. Vallomásában tehát helyesen idézte fel, hogy Angyallal, pontosabban a röplapozással kapcsolatban, tehát értelemszerűen november közepe táján ismerte meg Gálit, de azt - véleményem szerint azért, hogy a tőle elvártnak megfelelő vallomást tegye - jóval korábbra datálta. De ha feltételezzük is, hogy októberben összefutottak, akár az Igazság szerkesztőségében, akár valamelyik kórházban, akkor sincs bizonyíték arra, hogy megismerkedtek. Vallomásaik legfeljebb annak bizonyítására alkalmasak, hogy látták egymást, arra viszont nem épülhet bizalomra alapozott kapcsolat.

Tóth Ilona vallomásából tehát a történteket helyesen elbeszélőnek tekintem, hogy október végén Gönczivel és másokkal a nyugati határra ment; Angyal közvetítésével vittek magukkal Igazságot, voltak Győrött, onnan hoztak élelmet; elmentek a határra, majd visszajöttek Budapestre. Ami ezen túlmenően belekerült, az részben a vádhatóság érdekében és közreműködésével, részben pedig saját érdekükben történt hamisítás. Gáli és Angyal októberi megismerése, az átmenetei Ausztriába szolgálta a vádhatóság érdekét, az út datálása a vádlottakét. Az Angyallal történt véletlen és jelentéktelen találkozás olyan kontextusba került, ami Tóth Ilonának a szervezett ellenforradalomba való mély beágyazódottságát mutatta. Az Igazság egyszeri terjesztéséből Tóth és Gáli októberi összeismerke- dése lett. A győri és hegyeshalmi útból pedig bécsi kiruccanás, ahonnan fegyvert és robbanóanyagot hoztak be. Megtörtént, ámde jelentéktelen esetek váltak alkalmassá a vádak bizonyítására. Másfelől kevéssé valószínű, hogy éppen október 30-án lettek volna Győrött, annak ellentmond Angyal már idézett vallomása (a nemzetőrségbe jelentkezők részére kért fegyvert). Az alapján ugyanis nem találkozhattak október 30. előtt, Nagy Imre ugyanis 29-én késő délután vagy este járult hozzá, hogy a kormányt elismerő felkelőket bevegyék az akkor alakuló új karhatalomba, amit telefonon azonnal közölt a Corvin közben tárgyaló katonatisztekkel és Kopácsi Sándorral.847 Az új karhatalomhoz csatlakozni kívánók nagy száma tehát legkorábban 30-án tehette szükségessé, hogy Angyal fegyvert próbáljon szerezni nekik. Szembetűnő, hogy október 26. és november 4. közötti cse846 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 5., 1957. március 4. 123. Innen az idézet.

847 Rainer, 1999, 289.; Szakolczai, 2008c, 419.

215