Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

A rendőrök eleve vélelmezték, hogy az kapcsolatban van az ellenforradalommal: „a lakás úgy néz ki, mint amelyikben a forradalom ideje alatt bűnöző banda tartózkodott volna.”642 Erről nyilván azonnal tájékoztatták a politikai rendőrséget. Az ügy november végén megismert szereplőit Csontos kivételével mind őrizetbe vették november 16-án a Péterfyben, vagyis nyilván számon tartották, mint ellenforradalmárt. A köztörvényes ügy átpolitizálása a rendőrség részéről érthető: egy „ellenforradalmi” bűntény kinyomozása sokkal nagyobb siker volt, mint egy köztörvényes támadás tettesének leleplezése, túl azon, hogy az átpolitizált változatot eredményesen használhatta más ügy, a Kollár-ügy gyanúsítottjai ellen is. Nem egyértelmű azonban, hogy a vádlottak miért vettek részt az ötvenhetes történet konstruálásában. Pedig részt vettek. Vallomásaik az érdemi részekben egybecsengtek, márpedig kizárt, hogy a lövés után összebeszéltek volna. A valóban történtek felidézése helyett egy másik történet hasonló elbeszélése külső közreműködőt feltételez. Azt vélelmezem, hogy az „ellenforradalmi” gyilkosság történetét az ávó találta ki, és kényszerítette rá a sértettet és a vádlottakat a koprodukcióra. Jagiczát már sebesülése napján, a kórházban kihallgatták, közvetlenül az operáció után, az orvos engedélye nélkül, aki értesülve a dologról, azt rögtön le is állította.643 Ez alkalommal úgy mondta el a történetet, hogy ismeretlenek támadták meg lakásán, ám személyleírásuk Lukácsra és Mátéffyra illett. (Őket először Jagicza két nappal későbbi jegyzőkönyve nevezte meg.) Azt vélelmezem, hogy közvetlenül a műtét után Jagicza zavarosan beszélt. Beszélt a két fiúról, akik nála aludtak, és beszélt megtámadásáról. A két különböző dolgot kihallgatói kapcsolták össze, a kapott személyleírások alapján pedig azonosítani tudták Lukácsot és Mátéffyt.

Az ügyben mindvégig részt vett a november 4. utáni események egy rejtélyes szereplője, Csontos Erzsébet. Róla már Gyenes feltételezte, hogy kettős szerepet játszott, nemcsak az ellenállást szervezte, hanem az államvédelmet is segítette.644 Ha feltevése helytálló, akkor Csontos, aki tudta, hogy a két fiú Jagiczához indult 26-án délután, azonosíthatta a Jagicza első vallomásában név nélkül említett két személyt. Ez alapján a rendőrség megállapította, hogy Jagicza nem szakított ellenforradalmár társaival. Eljárást kell tehát indítani ellene, amit leginkább úgy volt lehetősége elkerülni, ha hajlandó vallomásával kiegészíteni és igazolni azt, ami az ávó szerint történt: egy ellenforradalmi banda két tagja próbálta megölni a

642 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Helyszíni szemle jkv., 1956. november 27.

643 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Jelentés Jagicza László ügyében, 1956. november 27.

644 Gyenes, 1992, 70.

174