Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
volna következtetni. Ugyancsak a ház lakói és házmestere semmit sem tudnak az esetről.”492 A pincébe rejtett holttestről többen vallomást tettek, de azt senki sem látta, mindenki csak hallott róla.493 Eredménytelen volt a tetőről lelőtt ávós ügyében folytatott nyomozás is. „A korábban említett tanúk [Bugyi Erzsébet, F. Kovács Erzsébet és Polgár Erzsébet] nem tudtak arra vonatkozóan vallomást tenni, hogy a holttestnek mi lett a sorsa, azt hova szállították, hogyan hozták le a háztetőről. A vizsgálat véleménye szerint a fenti eset nem felel meg a valóságnak, mert a ház lakói, de különösen a házmester tudta nélkül adott esetben lehetetlen volt onnan elszállítani a kérdéses hullát. Ugyanis a házmester előadta, hogy a tetőre csak a padláson keresztül lehet kijutni, ő viszont nem adta ki az ellenforradalom idején, sem utána senkinek a padláskulcsot.”494 A rendőrség szerint tehát a történet valótlan volt, azt a bíróság mégis Toracz terhére rótta, azzal a megszorítással, hogy „a nyomozás során nem lehetett megállapítani azt, hogy ezen alkalommal nevezettek valóban agyonlőttek-e valakit.”495 Egyértelműen bebizonyosodott viszont, hogy Toracz volt Lesznek Eszter udvarlója, ami elégségesen bizonyította, hogy nem lőtte le a lány udvarlóját. A pótnyomozás során egyetlen tanú tett kísérletet ezen vádpont bizonyítására, az eredmény azonban olyan blőd lett, hogy felhasználásától eltekintettek. Nagy Erzsébet vallotta, hogy Toracz féltékeny volt, ezért egyik társával felment Lesznek lakására. A lány anyja beengedte őket, majd folytatta a megkezdett pasziánszot, míg Toraczék elbújtak az ágy alá, hogy rajtakapják Leszneket, ha régi udvarlója kíséri haza. Sokáig várakoztak - míg az anya magányosan kártyázott -, de kitartásuk eredményes volt: a lány régi udvarlójával érkezett meg. Ekkor Toraczék előmásztak az ágy alól, a fiút levitték a ház elé, és lelőtték. Váll- és tüdőlövést szenvedett, és noha valaki bevitte a Péterfybe, ott már nem tudtak segíteni rajta, három nap múlva meghalt.496 Erről Nagy Erzsébet már a vizsgálat korai szakaszában is vallomást tett, de akkor előadott története csak nyomokban emlékeztet a 492 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., A BM BRFK Politikai Nyomozó Osztály vizsgálati alosztályának feljegyzése, 1958. április 15. 493 Klimaj Pálné Gál Rózsától hallotta. HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Klimaj Pálné jkv., 1957. március 30., Klimej Pálné tárgy, jkv., 1958. május 30.; Tordai Imre Krajcsovics Annától 1957. februárban. Tordai Imre jkv., 1958. január 21.; Nagy Erzsébet Kreitz Istvántól és Toracz Sándortól. Nagy Erzsébet jkv., 1957. március 27. 494 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., A BM BRFK Politikai Nyomozó Osztály vizsgálati alosztályának feljegyzése, 1958. április 15. 495 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., A BKB ítélete, 1958. június 4. 496 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Nagy Erzsébet jkv., 1958. február 22. 138
