Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.1. A Tóth Ilona-vita
is feltűnt, hogy az áldozat nagynénje, Bak Istvánné valójában azt bizonyította, hogy a kihantolt áldozat nem Kollár István, hiszen a boncolást végző orvosok az exhumált holttest kezén nem találták nyomát semmilyen csonkulásnak.355 Másodikként arra hivatkozott, hogy „a tárgyalás során nem tisztáztak perdöntő ellentmondásokat”,356 a fővádlottak gyilkosságról tett beismerő vallomásai sok fontos részletben nem egyeztek — amit jól mutat a bíróság által elrendelt huszonhat, minden esetben eredménytelen szembesítés357 -, ráadásul vallomásaikat nem támasztották alá a holttesten végzett orvosi vizsgálatok.358 Harmadik jelnek azt tekintette, hogy a boncolási eredmények szerint nem a Tóth Ilona által magáénak elismert cselekmények okozták a sértett fulladásos halálát, abban tehát a lány ártatlan.359 Ezzel kapcsolatban azonban két probléma is felmerül. Jobbágyi egyfelől csak Haranghy László ezzel kapcsolatos szakvéleményét idézte, aki a védelem kérésére vizsgálta a boncolásról készült jelentést - vagyis a boncolásban nem vett részt, a tetemet nem látta -, ám elhallgatta, hogy a vizsgálatot elvégző szakértők, Kelemen Endre és Földes Vilmos a jelentésükben, Kelemen pedig a bíróság előtt tett vallomásában is olyannak állították ugyan az áldozat nyaki sérüléseit, amelyek halált okozhattak volna, ám egyértelműen leszögezték, hogy a halál oka a szívet ért szúrás volt, amelynek elkövetője - saját és vádlott-társai vallomásai szerint - Tóth Ilona volt. (Jobbágyi érvelésének logikai hibája, hogy miközben bizonyítottnak tekinti, hogy az exhumált holttest nem lehet Tóth Ilonáék áldozata, az azon végzett vizsgálat eredményei alapján véli bizonyítani, hogy annak életét nem Tóth Ilona oltotta ki.) Végül negyedik szimptómaként arra hivatkozott, hogy a bíróság mennyire nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének: a terjedelmes ítélet nem azt tartalmazza, hogy milyen bizonyítékok alapján állapította meg a vádlottak bűnösségét, nem oldotta fel a vallomások egymással és a boncolási jegyzőkönyvben foglaltakkal szembeni ellentmondásait, hanem a vádlottak védekezésének elutasítására koncentrált.360 A fentieken túl Jobbágyi további öt olyan fontos körülményt említett könyvében, amelyek szerinte Tóth Ilona ártatlanságát, illetve a per - Jobbágyi nem definiált kifejezésével - koncepciós-konstrukciós voltát bizonyítják. Hivatkozott a gyilkossági ügyről felvett jegyzőkönyvek rendkívüli rövidségére és arra, 355 Jobbágyi, 2006, 75-76. 356 Jobbágyi, 2006, 9, 37. 357 Jobbágyi, 2006, 62, 67. 358 Jobbágyi, 2006,42-46. 359 Jobbágyi, 2006, 9,47. 360 Jobbágyi, 2006, 9, 86-87, 92. 102
