Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

meg Horánszkyék kezdeményezésére az első kerületközi politikai akció is. A nem­zetiek ugyanis az I., a IV., de még az V. kerületieknél is elérték, hogy a választók tö­röljék saját virilista-szavazólapjukról a Hűvös-pártiakat.212 Ekkor lett városatya például Heltai Ferenc, aki később a íöpolgármesterségig vitte, Wellisch Alfréd műépítész, avagy Verédy Károly tanfelügyelő. Ehhez hasonlóan szenvedélyes, ám nem politikai, hanem inkább generációs és személyes motivációkon nyugvó küzdelem dúlt a Terézvárosban is. Itt a kissé „el­aggottnak” tekintett Radocza—Pucher-Tenczer csoporttal szemben a Ráth Péter vasúti felügyelőt, Schober Albert MÁV-tisztviselőt, valamint Rózsavölgyi Manó ügyvédet mandátumhoz juttató, magát polgári pártnak tituláló fiatalabb évjáratú, foként „vasúti érdekeket" képviselni óhajtó klikk fellépése keltett izgalmakat.213 Radoczáék mindazonáltal biztosan tartották pozícióikat, akiknek sorait új tagok­ként például Neumann Armin jogtudós, Oetl Antal gépgyáros, vagy Weisz Fülöp bankigazgató erősítette. A Pesti Hírlap vezércikkírójának az a követelése, miszerint a választók „ a ma­gyar főváros értelmiségének színe-virágát juttassák a törvényhatósági bizottság­ba ” annak érdekében, hogy ott „ a haszonra sandító magánérdekek, a 'kéz kezet mos ’ elve által összetartott kottériának, ct nyárspolgári rövidlátásnak és köteles­ségkerülő tisztségvállalásnak sokkal kevesebb szerep [jusson], mint eddigelé... ” — főként a budai kerületek, valamint a Ferencváros értelmiségi jellegű képviselői arányának megnövekedése tekintetében bizonyos mértékig teljesedésbe is ment. Óbuda esetében például, míg az előző választás során még főként a hagyományos jellegű rétegek képviselőivel találkozunk, most viszont már a „modernizációt” képviselő értelmiségi csoportok reprezentánsai módosították jelentős mértékben az érdekképviselet addigi arculatát (pl.: Benedek Sándor közigazgatási bíró, Déri Izidor, a „Lujza " malom igazgatója, Halász Gyula polgári iskolai igazgató, Rako- nitz Gyula és Stem József ügyvéd, torna- és vívóköri elnök). Egy beadvány kap­csán itt bukkanhatunk egyébként a választási visszaélés nyilvánvaló nyomaira is, ami a szavazók elöljárósági közegek általi befolyásolásában, valamint a szavazó 212 Jól jellemzi az indulatokat, hogy Rémi a szavazóhelyiségbe látogató Királyi Pálnak, a 45-ös bizottság elnökének is durván nekirontott, mondván: „Nagyságos uram, önöktől nem volt szép, hogy a Belvárosban kihúzták az én nevemet a virilista-listából. Jelentem, hogy mi az összes belvárosi jelölteket kirúgtuk (!) a tisztánkból." Pesti Hírlap, 1891. november 15. 213 Pesti Hírlap, 1891. november 4-5., 14. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom