Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

dása egyébként akadályokat gördített modem értelemben vett községpolitikai pártok kialakulása, illetve különféle vélemény- és érdekcsoportoknak a választási időszakában való hatékony mozgósítása elé. Erre utal, hogy az igazoló választmány 1882-ben például több VI. kerületi választó névjegyzékbe vételét is elutasította, mondván: „ a 'Terézváros VI. kér. Club ’pártszervező bizottsága által gyár- szerűleg kiállított meghatalmazás figyelembe nem vétethetett, mint a törvény inten- tiójával ellenkező"

A választás összeírási-előkészületi munkáiban meghatározó szerep jutott az egyes városrészek korábbi befolyásos városatyáiból alakult 5-5 fos, ún. 45-ös (tulajdonképpen kijelölő bizottsági funkciót betöltő) választmánynak - amint erre már Vörös Károly is rámutatott. Feladata a virilisek kerületi kontingenseinek megállapítása, valamint az egységes virilista-jelöltek lajstromának összeállítása volt.150 151 A törvény ugyanis gondoskodott a nem virilista választók számának kerületarányos közgyűlési képviseletéről, a legtöbb adót fizetők jelölésének kérdését azonban nyitva hagyta.152 A választóknak elméletileg maguknak kellett volna az 1200-as listából a maguk 1873-ban 200-as, majd 100-as virilista listáját összeállítaniuk, ami nyilvánvaló képtelenség volt. Az említett választmány ezen feladatot végezte el az alkalmankénti kerületközi egyeztető tanácskozások során. A névsor összeállításában nagy szerepe volt a bizottság elnökeinek: Szentkirályi Mórnak, Királyi Pálnak, Kléh Istvánnak, majd Mérő Jánosnak. A 45-ös választmányban részt vevők nagy súlyt fektettek az országos pártpolitikai szempontok kiiktatására, illetve kiegyensúlyozására. 1873-ban a kormánypárti jelöltek vonatkozásában Molnár Endre józsefvárosi kereskedő, az egyesítés egyik agilis szorgalmazója, az ellenzékieket illetően pedig Khünel Ignác szintén józsefvárosi esküdt nyújtott segítséget Szentkirályinak.153 A választmány, majd utódszerve, az akkor már direkt

pártirodát, s onnan befolyásolta a választási teremben illő hivatalszolgákkal a választókat... ", BFL IV.1404. 104/1891. ig. vál. sz. (november 24.) Mihályi József panaszbeadványa.

150 Az elutasítás másik magyarázata az volt, hogy csak személyes jelentkezés esetén volt megállapítható az ími-olvasni tudás. BFL IV.1404. Elutasítottak névjegyzéke. 1882. szeptemer 11.

151 Vö.: A Hon, 1873. szeptember TI. Reggeli kiadás; Vörös, 1978. 462. p.

152 1872:XXXVI. te. 26. §.; A Hon, 1873. szeptember 21. (Reggeli)

153 Korábbi közgyűlési tagokból, esküdtekből, a pártok városrészenként szerveződött korifeusaiból alakult 5-5 fős kerületi jelölő bizottságok (vö. „45-ös bizottságok”) a későbbiekben jelentős szerepet játszanak majd mind a virilista, mind a többi választó soraiból megválasztandók névjegyzékeinek összeállításánál. Összeíró és szavazatszedő munkálatok céljából öt fős kerü71