Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában
Újlak Országút Buda 1848 1867 1848 1867 1848 1867 % % % % % % Magánhivatalnok 4 2 Ügyvéd 6 4 5 3 Orvos 1 5 1 6 1 1 4 2 író, tud., művész 2 1 15 8 Fő összesen 18 100 20 100 17 100 20 100 165 100 187 100 (Reálterület) 18 100 19 95 15 88 20 100 142 86 136 73 (Hivatalnokok) 1 6 14 8 27 14 (Értelmiségiek) 1 1 6 9 5 24 13 Az önálló államiság visszaszerzését követően még meghatározóbbá váló kormányzati negyed-jellegből következően a Vár hivatalnok-imázsa, az „ünnepi- es, feszes, hivatalnoki szín és hang... ”131 lesz most már visszavonhatatlanul uralkodóvá; ezt testesítik meg a városrész új képviselői is. A „kisszerű” hagyományos iparűzők és a „szürke” Hausherrek csöndesen háttérbe vonulnak, hogy helyet adjanak az állami és városi adminisztráció néhány alkalmi reprezentánsa, nemkülönben az egyre patinásabb falak között otthonra lelő néhány tudós számára.132 131 Hunfalvy, 1987. 69. p. 132 Az előbbieket pl. Walheim János volt budai polgármester, Áldásy Antal városi törvényszéki al- elnök, vagy Rupp Zsigmond, a városrész későbbi első közjegyzője reprezentálja; az utóbbiakra példa - a fentebb már említetteken kívül - Peregriny Elek bölcsészprofesszor és Ribáry Ferenc gimnáziumi tanár. 64
