Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában
kék tekintetében egy éves legalább 2000 forint értékű ház vagy telek tulajdona; két évi 800 forintnyi „ biztos "jövedelem; kézművesek esetében legalább egy segéd alkalmazása, kereskedőknél bejegyzett voltuk, gyárosoknál saját telep megléte és valamennyiük esetében az egy éves működés szükségeltetett; tudor, sebész, ügyvéd, mérnök, akadémiai művész, tanár, MTA-tag esetében 100 forint évi lakbér volt a feltétel; mindezt a korábbi városi polgárjog érvénye egészítette ki.117 A választójogosultak összeírása a korábbi gyakorlat szerint városrészenként, j e- lentkezés alapján történt. Az eljárás a városházi ügyek iránt érdeklődő polgárok számárajórészt már ismert, mindaz 1861-ben, mindaz 1873 után aktív városatyák közreműködésével bonyolódott.118 A képviselőtestület létszámát a korábbi 270-ről „a lakosság szaporodásának arányához képest" 300 főre növelték.119 Az eljárás két részből, tisztújításból és képviselőválasztásból állt, s több fázisban bonyolódott le. A legfőbb tisztviselők kijelölése egy 16-os kijelölő bizottság útján történt, amelynek tagjaira a választók összeírásuk, jelentkezésük alkalmával tettek javaslatot. Ezen személyekről is megállapítható, hogy múlt és jövő metszéspontjában állottak, hiszen heten közülük még a ’48-as hasonlójellegű testületnek is tagjai voltak, a városegyesítés utáninak pedig egy kivétellel valamennyien. Zömük többszörös részvénytársasági, bankérdekeltségekkel rendelkező iparos-vállalkozó volt, intenzív társadalmi szerepvállalással. A helyi közvélemény ezt különösen jó néven vette. Erre utal, hogy a jelölők közül az ezen a területen különösen aktív Belitzay Imre bábsütőmester kapta a legtöbb szavazatot.120 117 Országgyűlési választói jogosultság esetében ennél alacsonyabb volt a vagyoni cenzus: 300 forint értékű ingatlan; 100 forint évi jövedelem; az értelmiségi csoportok tekintetében pedig az a gyógyszerészekre, lelkészekre és segédlelkészekre, jegyzőkre, valamint a tanítókra is kiterjedt - tekintet nélkül jövedelmükre; továbbá az 1-2 éves helybenlakás sem volt követelmény (1848:V. te. 2. a-d. bek.). 118 A dr. Bene Ferenc orvos, Bayer Márton vendéglős, dr. Flór Ferenc városi tisztiföorvos, Stolcz József háztulajdonos, Simon Florent váltóügyvéd, Miksits Károly bádogosmester, Staffenberger István bőmagykereskedő, (1860-ban ő tesz javaslatot a magyar nyelv hivatalos jellegének visszaállítására a városházán), Perger Ignác ácsmester, Wimmer Antal háztulajdonos, Klenovics György cukrászmester részvételével megalakított belvárosi összeíró küldöttség tagjai közül az utóbbi négy például 1861-ben, 1867-ben és 1873-ban is aktív résztvevője volt a választási eljárásnak. 119 BFL IV.1302. 1867. április 11. kgy. hat. 120 A megválasztott 16-os kijelölő bizottság tagjai (a szavazatok összes száma 3583 volt): Beliczay Imre 3472, Perger Ignác ácsmester 2361, Rock István gépgyáros 2359, Sebastiany Frigyes háztulajdonos 2355, Fuchs Rudolf nagykereskedő 2353, Királyi Pál képviselő 2353, 53
