Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek
mindkét nembeli 16 éven alóli munkakerülő, csavargó gyermekei községi javító intézetévé " kívánta alakítani, majd végül „ vagyontalan elhagyott ifjú egyének" nevelő intézetének létrehozását mondta ki.947 A társadalmi-környezeti hatásokat egyre inkább figyelembe vevő szemléletmódra utal, hogy a vita során Rózsay József, a régi dologház egykori főorvosa az intézményt „ mind a két nemre s a családi rendszerrel" kívánta volna létesíteni, míg a polgármester a „Szeretetház” elnevezéshez a társadalmi megbélyegzés elkerülése érdekében ragaszkodott.948 Szegényügy Jóllehet a szegényügy egyes elemeit, községpolitikai megnyilvánulási formáit tekintve sok hasonlósággal találkozunk Budapest és a Nyugat metropoliszait összevetve, ennek ellenére helytállónak tűnik Susan Zimmermann megállapítása, aki a kényelmes „megkésettség" tézissel szemben Budapest társadalomtörténetével kapcsolatosan is valójában eltérő városi társadalmi modellről és annak tudati leképeződéséről ír. „A 'világvárossá 'fejlődő magyar főváros pompája és gazdagsága mind országos, mind városi tekintetben egyre nyomasztóbb és állandósultabb szegénységen nyugodott" - állapítja meg.949 A lakosságszám növekedésének ütemét, a nagyipar arányait tekintve Budapest az I. világháború elejére Bécsnél „modernebb” nagyvárosnak tűnhetett, ahol viszont a létbizonytalanságban élő szolgák, napszámosok, cselédek száma is nagyobb volt—vagyis a társadalmi dezintegráció mértéke is... Az itteni városigazgatást felkészületlenül érték az „ amerikai léptékű fejlődés ” társadalmi következményei;950 ez figyelhető meg a budapesti szegényügynek a nyugatitól némileg eltérő, a bécsi és a szentpétervári „modellek” között elhelyezkedő sajátos helyzetében. Mielőtt azonban ennek taglalásába kezdenénk, ejtsünk szót a korszak városi szegénypolitikáját általánosságban jellemző néhány vonásáról. Az 1860-as, 1870-es, 1880-as évek Nyugat-Európa nagyvárosaiban is az addig többé-kevésbé érvényesülő személyesség háttérbe szorulásával, a társadalom 947 BFL IV.1403.a. 133/1881. kgy. sz. Pesti Napló, 1881. február 18.; 1879:XL. te. 64-66. §§. 948 BFL IV.1403.a. 87/1884. kgy. sz. Pesti Napló, 1884. február 7. 949 Zimmermann, 1997. 21. p. 950 Zimmermann, 1997. 20., 103. p. 375
