Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Háló híján: a „nyílt várossá” alakulásból adódó kihívások és feladathelyzetek

egyszerű közbiztonsági és humanitárius megfontolások játszottak szerepet a szabad Duna-fürdők létesítése körüli vita alkalmával.895 896 Jóllehet a hetvenes években mind Németországban, mind Angliában sorra nyitják közegészségügyi célzattal a szabad fürdőket és mosóházakat (!), Budapesten a kezdeményezés jobbára megfeneklik.895 Weisz Bemát Ferenc 1875-ös kezdeményezését a közgyűlés kezdetben bár „ helyeslőleg tudomásul vévén ”, a megvalósítást közelebbről nem taglalt „ legyőzhetetlen akadályok” folytán elejtette. Majd az újabb interpellációra egy év múltán a polgármester nyíltan kijelentette, hogy a megoldást a fürdőtulajdonosok kárpótlása útján véli rendezhetőnek. A tanács gazdasági szempontú álláspontjával szemben végül is azonban a Weisz Bemát Ferenc-, Rózsay József- és Patrubány Ger- gely-féle humánkömyezeti szempontokat előtérbe állító álláspont győzedelmeskedett, mert a közgyűlés 87/72 arányban a Duna két partján - a jobbparton ráadásul „ lehetőleg a jobbparti kerületek középpontján” - felállítandó létesítmény szükségességét mondta ki. A létesítést a magánérdek-érvényesítés szempontja erőteljesen akadályozta, s a jobbparton, 1879-ben csupán Schödl János fürdőtulajdonos jutányos (3 krajcáros) díja jöhetett szóba. A lakosság tisztálkodásának hiányos lehetőségei azonban elháríthatatlanná tették a városi tehervállalást, így a főváros végül

1881-től mindkét parton, 1888-tól pedig Óbudán is saját szabadfürdőt létesített.897

Közellátásügy, ipar- és kereskedelempolitika

A nagytőke reprezentánsai, mint fentebb láthattuk, nem csekély számban voltak jelen az egyesített főváros képviseleti szervében, a helyi, valamint az „ országos jelentőségű” ipar és kereskedelem vélt vagy valós érdekeinek érvényesítését célzó megnyilvánulások szemléleti keretei mégsem sokban különböztek az 1873 előtti időszakétól. Ez azonban nem az új városvezetés korszerűtlen szemléletmódjára, hanem a „régi” garnitúrának is nagyvárosi dimenziókban gondolkodni képes voltára utal.

895 Vö.: Gyáni, 1990.

896 Fraser, 1993. 261. p., Herzfeld, 1968. 90. p.

897 BFL IV.1403.a. 138/1875., 437/1875., 176/1876., 636/1877., 296/1878., 269/1879., 472/1879., 265/1880., 408/1880., 145/1885., 251/1887. kgy. sz. Pesti Napló, 1877. február 22., 1878. május 16.

358