Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai
érzékelhetően - csökkent. A negyedikesek átlageredményeinek romlása foként a magyar tekintetében, a jó és elégséges eredményeket elért tanulók ellenkező irányú arányváltozásai nyomán tűnik fel.844 30. sz. táblázat. Negyedikes elemi iskolai tanulók átlageredményei 1873—1890 Magyarból Számtanból 1873/74 1889/90 1873/74 1889/90 Kitűnő 9,6 9,4 13,1 12,5 Jeles 21,7 19,0 22,6 21,0 Jó 39,9 27,4 30,1 30,3 Elégséges 23,9 29,4 21,3 23,8 Elégtelen 13,1 14,4 11,6 12,0 Ezen hiányosságok magyarázata bizonyosan nem az általánosan alkalmazott nevelési gyakorlatban keresendő, hiszen nem volt korszerűtlennek tekinthető a fővárosi népiskolákban érvényesített pedagógiai szemléletmód.845 Pestalozzi művét például minisztériumi leirat nyomán tanácsi határozat ajánlotta „mint a nevelés ügyre nézve kiváló hasznos ” munkát az iskolaszékek figyelmébe.846 Kedvező volt viszont a helyzet az I—II. osztályosok eredményeinek vonatkozásában. A rendelkezésre állott rövid képzési idő mennél hatékonyabb felhasználása, a szűkös erőforrások koncentrálására való törekvés nyomán az elsősök olvasnitu- dása ugyanis jelentősenjavult. Míg 1873/74-ben csupán 63,1%-uk, az 1888/89-es tanév végén viszont már 78,2%-uk tudott olvasni.847 S nyilván nem független az alfabetizáció ezen stabil iskolai eredményességi mutatójától az a statisztikai adat 844 Stk XXX. 1900. 15. p. 845 Vö. Utasítás, 1877. 846 BFL IV.1407.b. 942/VIII/1880. lvt. sz.: 12.380. tan. ikt. sz.; 4051/1880. VKM sz. 847 STK XXX. 1900. 13. p. 346
