Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai

valamely téren, épen a közoktatás terén hozott annyi áldozatot, hogy e tekintetben legkevésbé érheti szemrehányás (általános helyeslés) ”828, tehát már több alapj a volt.

A tárgyidőszak elejére és végére súlyozódó beruházáspolitika egészét véve szemügyre azt kell megállapítanunk, hogy noha a városvezetés számára sem volt kétséges a tanügy rendkívüli fontossága, az egészségügyi és a műszaki alapinfrastruktúra fejlesztése - törvényi rendelkezés folytán is - a közoktatásügyi beruházásoknál bizony szorítóbb szükségként több forráshoz juthatott.829 így még a legszűkebb esztendőkben is (1879-1882) inkább futotta kövezésre, rakpartépítésre, vízvezetéki beruházásokra, de kórházberuházás előkészítésére vagy éppenséggel közraktár-létesítésekre, mint iskolaépítésre.

Az iskolák számának megduplázódása a kilencvenes évekre, valamint az osztálytermeknek a tanulói létszámnál nagyobb arányú gyarapodása enyhített a zsúfoltságon, ám az osztálylétszám még ekkor sem volt ideálisnak mondható.830 Az iskolaszékek, a közoktatásügy helyi társadalmi reprezentánsai, az iskolakötelesek létszámának alakulásáról továbbított adataikkal, a felmerült igények drámai ecsetelésével folyamatosan nyomás alatt igyekeztek tartani a városvezetést.831 A kapacitás bővítését célzó törekvésekhez a napi gondokból a részét bőségesen kivevő közoktatási ügyosztály is igyekezett a lehetőségekhez mérten támogatást nyújtani - ám ennek voltak korlátái. A levéltári anyagban sajnos nem maradt fenn, de tudomásunk van róla, hogy 1881-ben az ügyosztályon „ körülményes program készült mindazon iskolákra nézve, melyek még megépítendők volnának A közoktatásügyi bizottmányban azonban - amelynek jóllehet szintén az ügyosztály vezetője, Alkér Gusztáv volt az elnöke - az elnök mintegy „átülve az asztal túloldalára” azzal amegjegyzéssel látta el az előteljesztést, hogy a „jelenlegifokozatos haladás

828 A Főváros, 1885. 4. sz. 2.

829 Az 1870:X. te. 17. §-a ugyanis a hatóság rendszeres bevételeinek felét közművek létesítésére Irta elő.

830 Az elemi iskolai osztályok száma 1873/74-ben 240, 1889/90-ben 587; a tanulók száma: 13666/29712. (Kalmár Ella iskolastatisztikai adatai - ezúton köszönöm meg az adatok rendelkezésre bocsátását.)

831 BFL IV.1407.b. 449/VIIT/1874. lvt. sz.: 28.687/1874. tan. ikt. sz.; 427/Vm/l874. lvt. sz.: 54.560/1874. tan. ikt. sz.; 1038/VIII/1878. lvt. sz.: 44.950/1878. tan. ikt. sz.

342