Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai

galmaztak meg.815 Érvényes ez a beruházáspolitikai kezdeményezésekre is, amelyek a további intézményfejlesztés tekintetében is biztos fogódzót jelentettek.816

Abal parti oldalon a városegyesítés hónapjai és évei lázas iskolaépítkezések közepette zajlottak. A Pest város által 1868-ban fölvett 400 000 forintos és az 1871 -tői folyósított hatalmas, 3 és 5 milliós kölcsönök nagyot lendítettek az itteni iskolaügyön.817 1874 végéig—immáron az egyesített főváros - végül is ezen pénzeszközök mintegy ötödrészét (20,7%-át) fordították iskolaépítésre, amelynek nyomán 12 elemi és 2 polgári iskola létesült ezekben az esztendőkben.818

Buda „főváros” nyomasztó adósságterhe folytán viszont nem gondolhatott a pestinél amúgy ziláltabb viszonyainak jelentősebb mértékű javítására, s nem volt abban a helyzetben, hogy eleget tegyen a törvény iskolai alap létesítését előíró rendelkezésének.819

Jócskán eltérő pénzügyi feltételekkel indul tehát 1867-ben a két város az új alkotmányos érának. Míg Pest számára 1869-ben a 4,2%-os törlesztőrészlet és a kamatkiadások nem jelentenek komoly terhet (más kérdés, hogy persze tele voltak panasszal), Buda esetében a törlesztés - amelynek kezelésében főként Házmán Ferenc polgármesternek tulajdonítottak nagy érdemeket820 - 17,7%-os arányban terhelte meg a városi büdzsét. Ebben az esztendőben a bal parti városban a kiadások csaknem felét (47%) alkotó beruházások összességén belül - a vízvezetéki és egyéb műszaki infrastrukturális létesítmények mellett - az iskolalétesítési költségek elég tekintélyes arányban (12%) fordulnak elő (az összköltségek 5,6%-át alkotva) - viszont a jobb parti „föváros”-ban hiába keresünk ilyen jellegű kiadásokat.

Gyöngyössy Alaj os pesti főpolgármester büszkén hivatkozhatott arra, hogy „ az ország minden részéből Pestre küldött ijjak nagy számára való tekintettel - megfe815 Stk IX. 1875. 100-111. p.; BÉKEY, 1882.; ERDEI, 1996. 161-162. p.

816 A városegyesítés körüli időszak iskolaépítési tevékenységéről áttekintést ad FABÓ, 1998.

817 ÉVES JELENTÉS... 1869. 15. p.; STK VII. 1873. 126-129. p.

818 Elemik: Víziváros: Medve utcai; Belváros: Cukor utcai; Lipótváros: Lipót téri; Terézváros: Kétszív utcai, Temlom téri, Wesselényi utcai, Hermina mezei; Józsefváros: Stáció utcai, Ősz utcai, Szőlőhegy utcai, Temető utcai; Ferencváros: Nyúl utcai; Kőbánya: Óhegyi. Polgárik: Nagykereszt utcai, Nagymező utcai. (STK VU. 1873. 127. p.; STK IX. 1875. 84. p.; ORSZÁGH, 1885. 112-115. p.; FABÓ, 1998. 63, 73-75. p.).

819 1868:XXXVm. te. 23., 38., 44. §; CZAGA, 1997.; HORVÁTH, 2003.

820 Vö. CZAGA, 1997.

338