Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben

előbbi-4 ft/lOOO köblábig lemenő - tarifacsökkentéseket, mérhető minőségellenőrzést, minőségszegés esetén szankciókat, a szerződésfelmondás könnyítését, ezek ellensúlyozására pedig a szerződés 10 éves meghosszabbítását javasolta.749 A társaság azonban még ilyen mérsékelt fokú tarifacsökkentésről sem akart hallani, s visszavonulván a szerződés számára kedvező feltételeinek sáncai mögé, a városvezetést mintegy „kiszolgáltatta a nép haragjának”. Az illetékes városi fórumok tagjai tűvé tették ugyan a kontraktust, ám a légszeszbizottmány kénytelen volt megállapítani, hogy „...a szerződésben nem ismer oly pontot, melyből a magánosok részére bizonyos előnyöket vonni lehetne ”.750 A társaság szerződésellenes működésének leleplezését a város és a magános fogyasztók együttes társadalmi kontrolljának fokozása révén vélték elérhetőnek.751 A felsőbb körökből, valamint a kereskedelem és az ipar tényezői közül kikerülő magánfogyasztók ekkoriban (ne feledjük, az elektromos energia ekkor még várat magára!) komoly lehetőséget láttak a gázszolgáltatásban, ezért,, ...a pesti kávésok és gőzmalom, részvénygyár [így!] és nyomdatulajdonosok a pesti gáz gyár társasággal folytatott alkudozások sikertelen voltáról értesülvén ”, annak folytatását kérték. A közgyűlés „ ezen számos tekintélyes légszeszfogyasztó által támogatott" kérelem alapján is az alkudozások folytatására kényszerült.752 Az egymással szemben álló szerződő felek azonban az újabb ajánlati fordulóban is kölcsönösen kompromisszumképtelen magatartást tanúsítottak, s a tárgyalások egy időre meg is szakadtak. Némileg gyengítette a város pozícióit, hogy egyes képviselők, pl. Sztupa György - a szolgáltatási érdekeket részesítve előnyben - a tárgyalások mindenáron való folytatása mellett kardoskodtak.753

A városvezetés nehéz helyzetben volt, hiszen a gázszolgáltatás bővítésének igényével párhuzamosan a fogyasztók anyagi érdekeinek megoltalmazását is fel kellett vállalnia, ami a gáztársaság elzárkózása miatt ütközött komoly nehézségbe.

749 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt sz. Szentkirályi Mór albizottsági jelentése, 1873-1874. 12.182/1868. (március 5.), 18.593/1868. sz. hivatkozás.

750 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt sz. Szentkirályi Mór albizottsági jelentése, 1873-1874. 3239/1869-11. (február 16.) sz. hivatkozás.

751 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. Szentkirályi Mór albizottsági jelentése, 1873-1874. 37.567, 37.865/1869. kgy. sz. hivatkozás. JELENTÉS, 1867. 6

752 BFL IV. 1407.b. 788/11/1877. lvt. sz. Szentkirályi Mór albizottsági jelentése, 1873-1874. 25.905, 25.950, 21.305, 33.280, 37.568/1868. kgy. sz. hivatkozások.

753 Pesti Napló, 1870. március 22.

321