Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Egy kis kitekintés: európai helyzetkép

meghatározott feladatra létesített számos különféle bizottságon kívül az egyházkerületi szervezetrendszerre épülő vestryk működtek közre,52 amelyek a Metropolitan Board of Works 1855-ös létrehozását követően annak alsófokú végrehajtási feladatait is ellátva, utcabiztosi szintig lemenően minden városrészben megalakultak. Nagy hatáskörük ellenére (pl. lebontási jog, egészségrendészeti beavatkozási lehetőség) civil j ellegük és széleskörű társadalmi beépültségük szinte lehetetlenné tette a hatósági tevékenység kibontakoztatását.53

Jóllehet a budapesti fővároskoncepció kialakítása és karbantartása során az inspiráció magvát a párizsi és londoni minták jelentették, a német-osztrák tapasztalatok sem maradtak figyelmen kívül - főként az urbanisztikai és egyéb technológiai újítások tekintetében.54

Főként a birodalmi központtá váló Berlin szolgált a fej lődés dinamikáj át tekintve Budapesttel összehasonlítható példaként, ám Bées is folyamatosan a figyelem középpontjában állott. A hatvanas években Bécsben megkezdett és nagy lendülettel zajló városszerkezeti átalakítások, s maguk a felvetett témák - a későbbiekben részletesen foglalkozunk ezzel - szinte visszhangszerűen j elentkeznek a budapesti várospolitika fórumain is.55 Bécs és Berlin birodalmi fő- és székvárosok esetében mind az önkormányzat terjedelme, mind a várospolitika társadalmi beágyazottsága, kisebb részben pedig a konkrét urbanizációs fejlődés is hasonlóságot mutat. Mindezek hátterében meghatározó motívumként az osztrák-német „városi táj” mentalitásbéli és civilizációs meghatározottságai állanak.

Az 1862-es Gemeindegesetz Bées számára az 1849-es Stadion-féle alapokon — a tartománygyűlés, ill. a kormányzat részére fenntartott bizonyos felülvizsgálati

52 Az 1850-es években például mintegy 300 parochial board tevékenykedett, kb. 10 ezer vestrimen közreműködésével. Robson, 1939. 61., 67. skk.; SUTCLIFFE, 1995. 111-112. p.

53 Vecseklóy, 1938. 5-9. p.; SUTCLIFFE, 1995. 115. skk.

54 SÁGVÁRI, 1992. 458-459. p.; Nagyobb városi beruházás megkezdése előtt az illetékes főtiszt- viselők és mérnökök csoportja rendszeresen végiglátogatta a jelentősebb nyugati városokat, amelyek között a németországiak kiemelkedő szerepet játszottak - vö. pl.: HAMBURG, 1869.

55 Az egyesítési törvény - adott hangot az igényeknek a sajtó .....jogalapot adott a törekvésne

k, hogy verseny útján küzdje föl magát odáig, ahol a paritás a két főváros között nem lesz többé a valóságban puszta szatíra, a hol aztán minekünk is lesz állandó fejedelmi székhelyünk, udvarunk, s az év egyik felében ős Budáról árasztja sugarát a két korona fénye s itt keresi és itt találja meg a két állam uralkodóját a világ. " Pesti Hírlap, 1882. november 9.

29