Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben
Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai infrastruktúra-fejlesztésben Útépítés, karbantartás Utak, utcák, terek, parkok létesítése, műszaki állapotuk karbantartása és főként fejlesztése a korszak valamennyi fővárosi ügyekben érdekelt tényezője számára elsődleges fontosságú kérdés volt. A városegyesítés időszakában mind Budán mind Pesten csak a város legbelső részei voltak kikövezve. Már a Váci körút vagy a Kerepesi és az Üllői út is télen csaknem járhatatlan volt.610 Az urbanitás két legegyértelműbb meghatározója: a város épületállománya és az annak tagoltságát biztosító közterületek tekintetében a közhatalom közvetlen cselekvési lehetőségekkel csupán az utóbbi esetében rendelkezett. Jóllehet az építésrendészeti szabályozórendszer némileg befolyásolta a város szerkezeti meghatározottságai mellett annak arculatát is, közvetlen beavatkozásra mégis főként a közterületek tekintetében nyílhatott mód. Ennek fontosságára utal az a tény is, hogy a fizikai infrastruktúra ügye a közgyűlési interpellációk és indítványok több mint egyharmadát (36%) tette ki. Ezen belül a városszabályozási, városrendezési, valamint az útépítési, karbantartási ügyek 7,7, ill. 6,1%-kal szerepeltek. A törvény-a jövőre nézve súlyos tehertételként-az 1869-es igen kedvező Pest városi bevételi helyzetet vette alapul, amellyel a közterületfejlesztési politika nagyságrendjét, arányait is megszabta. Az 1874-1890 közötti tárgyidőszakban az utak, utcák, terek, parkok létesítési és fenntartási költségarányai voltak - a többi igazgatási ágazathoz viszonyítva - a legmagasabbak. Óriási közfigyelem irányult erre a területre, ezért 1875-ben a tanács, részint a korábbiakhoz képest ugyancsak megcsappant pénzügyi erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, részint az úthálózati fejlesztések perspektivikussá tétele érdekében ötéves kövezési programot terjesztett a közgyűlés elé.611 A mérnöki hivatal az utolsó járdaszegélykőig lemenően részletes jelentésben sorolta elő külön az útlétesítési és külön a kövezési, valamint átkövezési költsége610 Országh, 1885. 4. p. 611 Az 1870:X. te. 17. §-a a hatóság rendszeres bevételeinek felét írta elő közművek létesítésére; BFL IV. 1407.b. 1507/UI/1875. lvt. sz. 11.975/1875. tan. ikt. sz. 280
