Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

getlen alkalmazására, egyöntetű szabályozási elvek érvényesítésére törekedtek.599 A „soha végre nem hajtandó álomszerű tervezetek” — ahogy a korabeli szaksajtó értékelte a helyzetet600 — „ mindenáron várost-fejleszteni” szándékozó erőltetése a magánosokkal, ill. a felettes hatóságokkal kialakuló konflikusok forrásává, s bizo­nyos esetekben a fővárost sújtó presztízsveszteség okozójává vált. Jól illusztrálja a korabeli telekpolitika szereplőinek-telektulajdonosnak, fővárosnak, Közmunka- tanácsnak - az eltérő érdekek érvényesítésére irányuló magatartását a Németvöl­gyi dűlő szabályozási tervének keresztülvitele, ill. egy ház szabályellenesen történt felépítése nyomán kialakult, s végül belügyminiszteri döntésig fajuló telekvitája. Máthé Ágoston és társa 1887-ben az Alkotás utca környékén építtette meg házát érvényes építési engedély birtokában, viszont az ideiglenes szabályozási tervet fi­gyelmen kívül hagyva. A budai területekre vonatkozóan 1874-ben megállapított általános szabályozási terv ideiglenes volta tette lehetővé, hogy Nagy István építő­mester az említett módon cselekedett, s a terület szabályozásával kapcsolatos ható­sági elképzelések bizonytalanságára hagyatkozott.601 Jóllehet a hatóság komolyan vette saját módosításaira vonatkozó döntéseit, a közvélemény ezeket nem mindig kísérte figyelemmel. Hiszen,, ...egyre-másra következtek a módosítások, sálig volt közgyűlés a lipótutcai városház díszes termében ... melyen az általános szabályo­zási terv egy-egy részletének megváltoztatása, vagy a tervezet elejtése szükséges­nek nem találtatott volna ” — jellemezte a helyzetet Az Építési Ipar glosszistája.602 Aj elzett esetben is, bár a nyaraló már felépült, a tanács mégis ragaszkodott a terve­zett utcavonal fenntartásához, ezért az épület bontását rendelte el.603 Ennél rugal­masabb álláspontot képviselt viszont a másodfokú szerv, a Közmunkatanács, amely a „ módosításnak elébe néző" szabályozás véglegesítéséig eltekintett a bon­tástól. Ezen döntés következményeként a terület- és telekpolitika elvi megközelíté­seire is fényt vető belső hivatali diskurzus indult meg a Városháza berkeiben.604 Az amúgy teljesen hétköznapi konfliktus mintegy katalizálta a törvényhatóságon 599 Preisich, 1964. 42. p„ Körner-Nagy, 2004. 77. p. 600 Az Építési Ipar, 1877. 32. sz. augusztus 12. 601 FKT-jelentés, 1874. 2-8. p., BFLIV. 1407.b. 450/m/l 887. lvt. sz. 5924/1888. tan. ikt. sz. 602 Az Építési Ipar, 1877. 26. sz. 546. 603 BFL IV. 1407.b. 450/m/l 887. lvt. sz. 1501/1888. tan. ikt. sz. 604 BFL IV. 1407.b. 450/m/l887. lvt. sz. 785/1888. fkt. sz. 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom