Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok

A tanácsnok mindezeknél fogva a Külső-Lipótváros vonatkozásában „számos mellékutca elhagyása mellett nagyobb gyártelepek létesítésére is alkalmas telekterületek’’ kihasításának lehetővé tételét teijesztette elő. A polgármester jelentésében már j óváhagyott döntésként tudatta a módosítási j avaslatot, amely nem csupán a gőzgépek lőerőszámától tekintett el, de még a sokat emlegetett „bűzös gyárak” Kül- ső-Ferencvárosba és a lőrinci határba telepítésének szükségességét is cáfolta, s oda csupán azokat utalta, „ amelyek egyúttal egészségi tekintetben ártalmasak is ”.559

A közegészségügyi-esztétikai övezetelv gyakorlati érvényesítése a jellegzetes humánus-bürokratikus módon történt, a hátrányos környezeti hatások egyszerű tudomásul vételével. AIX. kerületi Remete utcai fimiszfozde tűzveszélyességére és bűzösségére vonatkozó felvetés ellenében például Gerlóczy alpolgármester, érdemben nem reagálva a panaszra, a környék lakóit „ az illetékes iparhatósághoz ” — azaz a tanács alatt álló elöljárósághoz - utasította.560

Az ipari fej lődést szóban mindig pártoló közgyűlés egyes tagj ai számára a megszokott városi táj ipari övezetté alakulásának folyamata már akkoriban is egyfajta degradációs, lepusztultsági élményt jelentett. Ezt tükrözi, hogy a váci temető felszámolásakor, a korai környezetvédelmi érzületnek hangot adó városatya az ott díszlő fák kivágását „ egészségi szempontból” tartotta veszteségnek.561

A főváros hatósága a stratégiai jelentőségű ipartelepítéseknek az elsődleges kommunális prioritásokat is hajlandó volt alárendelni. így például a fegyvergyár Soroksári úti elhelyezésekor szükséges telekszabályozás alkalmával saját engedélyesét, a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot is minden további nélkül vágányai áthelyezésére utasította.562 Ezen megfontolások nyomán vált kizárólagosan nagyipari tevékenység végzésére alkalmas építési alövezetté az akkoriban még a Józsefváoz egyik érdek merev elejtése helyett, lehetőleg azok megegyeztetéséről gondoskodni... " BFL rV.1403.a. 787/1879. (november 26.) kgy. sz. Pesti Napló, 1879. november 27.

559 Polgármester 1879. II. félévi jelentése. BFL IV. 1409.b. 1949/1879. ein. lvt. sz. 88/1880. ein. ikt. sz. BFL IV.1403.a. 501/1878. kgy. sz. Az FKT 1061/1878. tan. sz. határozatával hagyta jóvá a bűzös gyárakra vonatkozó fővárosi rendelkezést.

560 BFL IV.1403.a. 648/1882. (október 11.) kgy. sz. Pesti Napló, 1882. október 12.

561 Weisz Bernât Ferenc interpellációja. BFL IV.1403.a. 646/1882. (október 11.) kgy. sz. Pesti Napló, 1882. október 12.

562 BFL IV.1403.a. 258/1888. (március 14.) kgy. sz. BFL TV. 1407.b. 2476/m/1888. lvt. sz. 9720/1888. tan. ikt sz.

26S