Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok
nélkül"?11 Mindezen botrányok és fiaskók nagymértékben mozdították elő külön elöljárósági törvény megalkotásának kormányzati kezdeményezését. Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok, eszközrendszer és konfliktusok A Közmunkatanács életrehívása - mint feljebb láthattuk—nem csekély mértékben nyirbálta meg az önkormányzat városrendezési, területpolitikai kérdésekben korábban élvezett hatáskörét. E „sérelmi politizálás” széles hullámokat vetett a helyi közélet fórumain. A szenvedélyes diskurzus elfedte ugyanakkor a tényt, hogy az „ellenérdekelt felek” képviselőinek a városrendezési, térképzési kérdésekben eredetileg képviselt álláspontja nem is állott olyan távol egymástól. Atörténeti tudatban elég masszívan él a képzet, amely a Széchenyi által víziósze- rüen megfogalmazott új fövároskoncepció kialakitásában és gyakorlati megvalósításában főszereplőként a korlátolt városi burgerekkel szemben haladó szelleműleg fellépő, a centralista és modernista tradíciókat „továbbvivő”, pragmatista-technicista liberális nemesi vezetőréteget, s segédcsapataikat, a jól pozícionált emancipált zsidó nagyvállalkozókat láttatja.511 512 A korszellem magaslatára felemelkedni képtelen, begyepesedett nyárspolgár ennek folytán már a korabeli nyilvánosságban is szégyen- padra került. A valós helyzet ettől azonban némileg eltérő volt. A hatvanas években Európa szerte, s különösen intenzív formában Bécsben megindított, valóságos mozgalommá terebélyesedő hatalmas városfej lesztési- közmüberuházási programok és tevékenység keltette impulzusok nem csupán a kormánykörökben, de a városi közgyűléseken is cselekvésre ösztönözték az 1867 májusában-júniusában megválasztott régi-új városatyákat.513 Az új alkotmányos városi szervek nem panaszkodhattak az érdeklődés hiányára, hiszen a sajtó nyomban felvetette és attól fogva folyamatosan napirenden is tartotta az összetett városi-fővárosi problematikát. Tárcák, glosszák és tudósítások 511 BFL IV.1409.b. 1553/1887. pm. ein. sz. 512 Vö.: Sdclóssy, 1931. 75., 81. p., Kiss, 1958. 25. skk. Vörös, 1978. 300. p., Vörös, 1973. 84. skk. különösen: Geró, 1996. 13. p. 513 Csendes, 2003-1. 5-14. p., Csendes, 2003-2. 35-40. p. 253
