Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények - Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási törekvések

sebb politikai-társadalmi feszültségek nemigen voltak érzékelhetők a kiegyezés körüli időszak fővárosi atmoszférájában. Ahogy ekkoriban Angliában és Németországban is a felsőbb polgári körök tiszteleti megbízatásai révén bontakozik ki a modem városi urbanitás sajátos kultusza, úgy Pesten sem elhanyagolható jelentőségű a szűkebb lakókörnyezetben megbecsüléssel bíró szolid és j ólszituált polgárok intenzív helyi szerepvállalása.455 A nem külső hatalmi tényezők által megszabott, hanem belső normák által vezérelt városi polgári öntudat megnyilvánulásai fontos manifesztációi a korabeli Pest városi polgáréthosznak. A községet morális entitásként felfogó látásmód mind korábban, például az 1849-es osztrák községi törvény, mind a későbbi, 1873 utáni fővárosi önkormányzati ideológiában lép- ten-nyomon tetten érhető.456 Igen plasztikus formában fedezhető ez fel a hatvanas évek időszakában is, például Ludvig János terézvárosi esküdtnek, Rumbach utcai háztulajdonosnak a helybeli „kéjüzlet” eltávolítását követelő, s a városkapitány határozatával szembehelyezkedő beadványában. „Hiszen - fejtegeti öntudatosan az esküdt — ... annak meghatározására, hogy mi erkölcsös és mi nem, nem egy rendőrbiztos, hanem legelső sorban mi, pesti polgárok, kik minden felsőbbiektől jövő intézkedés jó vagy rossz voltát megbírálni jogosítva vagyunk, vagyunk hivatva kimondani azt is, hogy a környezetünkben, bent a városban működő kéjüzlet erkölcsrontó befolyású... ”457

Nem lehetett mellékes a városházi körök számára „ készséges és alkalmas ” polgárokat keríteni a helyi városrészi terepen való helytálláshoz.458 Ezt illusztrálja, hogy például az 1861-esjózsefvárosi esküdtválasztást sem akárhol: aNemzeti Múzeum udvarán tartották, igaz (a többi városrészhez hasonlóan) igen csekély, 236 fős szavazói részvétellel. Ahivatalos jelentés azonban megelégedetten nyugtázta, miszerint „...az egész polgári ünnepély az ügyfontosságához illő méltósággal, s a legszebb rendben ment véghez”.459 A szavazói aktivitás később az

455 REULECKE, 1989. 127. p„ REULECKE, 1990. 183-184. p. Hardtwig, 1990. 24. p.

456 „A község morális személy, magában foglalja az a jelen s jövő nemzedékek rendsorát, s mint ilyen, halhatatlan." IDEIGLENES, 1849. 5. p.

457 BFL IV.1303.f. X/854/1869. lvt. sz.

458 Vö. a neves mű címével: „Fit and proper persons". HennOCK, 1973.

459 Az esküdtek választása városrészenként, kijelölés nélkül, közvetlenül történt; a választókat falragaszokon tájékoztatták. A Ferencvárosban 249, a Terézvárosban 206 szavazó vett részt a választásokon. BFL IV.1303.f. XI/233/1861. lvt. sz.

232